Nyár végére teljes pompájában ragyoghat a görögkatolikus Metropóliai Hivatal kápolnája

Kultúra – 2023. július 7., péntek | 10:35

Festett ikonok borítják a Görögkatolikus Metropólia és a Hajdúdorogi Főegyházmegye debreceni székházában található kápolnát. Kocsi Fülöp érsek-metropolita is hozzájárul az Egyház tanítását közvetítő ikonok elkészüléséhez: a főpásztor az ikonok feliratát festi.

Debrecenben 2017 óta a Petőfi tér 8. alatt található épület szolgál a Görögkatolikus Metropólia és a Hajdúdorogi Főegyházmegye székházaként. Kocsi Fülöp érsek-metropolita és a hivatal vezetői már akkor eldöntötték, hogy a bejárathoz közeli helyiségből kápolnát alakítanak ki, amely időközben Szent István oltalma alá került. Reggelente itt tartják a napindító imádságot is. Aprólékos munkával kezdett el szépülni a helyiség, amelynek falait mostanra ikonok borítják.

Az ikon az Egyház nyelve, nyelvezete, amellyel tanít.

Az ikon nem ábrázol és nem dekorál, hanem az Egyház tanítását közvetíti. Azt, hogy hogyan van megfestve egy szent, egy alak, hogyan ábrázolnak egy üdvtörténeti vagy szentírási jelenetet, annak nagyon szigorú szabályai vannak, amit az ikonfestőnek követnie kell. Nem mindegy ugyanis hogyan közvetíti az Egyház tanítását – mutatott rá a metropolita.

A kápolna falainak festésére a főpásztor egy albán származású festőt kért meg, aki Tiranában az ortodox székesegyházban készítette a mozaikot. A mester azonban a szentély befejezése után meghalt. A templomhajó képeit így a művész lánya készíti el az édesanyja segítségével. Az ikonokon lévő szövegek felfestésére az érsek-metropolita vállalkozott.

Ez az elnevezés fontos része az ikonnak, sőt azt mondja az ikonográfiai előírás, hogy akkor készül el az ikon, amikor a szöveg, a név fölkerül rá. És ez egy ősi hagyomány, hogy ezt a püspök teszi meg – mondta Kocsis Fülöp. – A hagyomány szerint a püspök az ikonokat hitelesíti, véglegesíti majd saját keze munkájával megszenteli azt.

A katolikus ember számára a feltámadás a legfontosabb ünnep, nap mint nap ebből merítkezik. Krisztus feltámadásával Jézus földi élete beteljesült, és ezáltal nyílt meg az ember számára az út a mennyország felé.

Mi, keletiek nem ennyire jogi nyelven fogalmazzuk meg a megváltást. Mi úgy értelmezzük, hogy Krisztus megszabadított minket a bűneinktől, szenvedéseivel mintegy magára vette a mi bűneink következményeit, így nekünk azt nem kell elviselnünk, és szabad utunk van a mennyországba – részletezte a főpásztor. – A keleti teológia azt hangsúlyozza, hogy a megváltás, az üdvösség nem csupán annyiból áll, hogy nem kell hordoznom a bűneim terhét, hanem Krisztus egyesül az emberrel, Isten magára veszi a mi emberségünket, végigéli egészen a szenvedéséig, a haláláig és utána pedig magával viszi a mennyországba a mi emberi természetünket, amivel ő egyesült. S ezért a föltámadás nyitja meg nekünk a mennyország kapuit. Pünkösdkor pedig ígérete szerint elküldi a Szentlelket, hogy Isten Lelkével mi, emberek folytassuk azt a művet, amit Isten a megtestesülésben elkezdett. S nekünk Krisztus mellé kell állnunk – világított rá Kocsis Fülöp metropolita arra, miként is kell értelmezni egy-egy ikont, akár a debreceni hivatalban, akár más görögkatolikus templomban látjuk azt.

Szöveg: H. Varga Eszter

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria