Nyitva a kapunk, de a szívünk még inkább – Látogassuk meg a csornai premontrei apátságot!

Miért éppen Csornán található a premontrei apátság, és nem máshol? A 12. század végén a bencések és a ciszterek, akik a majoros gazdálkodást hozták magukkal, már jelen vannak Magyarországon, így nincs több adományozható birtok. A premontreiek szert tettek egyfajta szaktudásra, amit egyedül Váradhegyfokon nem kamatoztattak. „A prépostságaink vizenyős, lápi, »lidérces« területeken épültek, a premontrei szerzetesek ugyanis jártasak voltak abban, hogyan kell ezeket lecsapolni, és a mocsaras vidéket termőfölddé alakítani, hiszen a rend alapításának helye, Prémontré is ilyen vidéken fekszik – magyarázza Márton apát. – Azok a főurak, akiknek ilyen vidéken volt a birtokuk, szinte vadásztak a premontreiekre. Ócsán például az Ős-Duna mellékét hozták rendbe a premontreiek. Csorna a Hanság része, a dokumentumok szerint kétszáz évvel ezelőtt itt még vadkacsát lőttek az apátság ablakából.”

A szerzetesek úgy tartják, hogy 1180-ban alapították a csornai apátságot, és erre nyomós okuk van, bár az írásos oklevél ennél valamivel későbbi időpontot említ. „A rendalapító, Szent Norbert előírta, hogy évente egyszer, Szent Dénes napján gyűljenek össze a mindenkori apátok. A ninivei (flamand apátságban őrzött) katalógusba minden alkalommal beírták, hogy kik voltak jelen a találkozón. Mivel 1180-ból bejegyzés van Csornáról, így akkor már nyilván állt az apátság is, ahonnan az apát odament.” A rendre olyannyira jellemző hiteleshelyi tevékenység valamivel később alakult ki, Luxemburgi Zsigmond korából már maradt fenn pecsétjük. „Csorna mindvégig hiteleshely, vannak okleveleink, amiket itt állítottak ki. A Bécs és Pozsony felé vezető út miatt sokan megfordultak itt.”

A díszes, copf stílusú kastélyhomlokzat előtt Szent Norbert és Szent Ágoston szobra látható. A fehér a perjeli szárny, a másik az apáti, középen a díszterem található, mellette a főlépcsőház. Érdekes, hogy a kastélyhomlokzat mögött található a templom, amelynek tornya most a szentély mögött emelkedik, bár régen a bejáratnál volt. Amikor II. József feloszlatta a rendet, a régi torony leégett, és már nem építették vissza. „Az apátsági épület perjeli szárnyában látogatható az állandó kiállításunk Premontrei 900 címmel. A Nemzeti Múzeum-beli nagy tárlat anyaga most raktárban áll, azt Türjén akarjuk kiállítani, a Magtárban.” Ugyanakkor ez az épület ad helyet az önkormányzat helytörténeti kiállításának is.

A csornai látogatók egy részét a plébániai csoportok teszik ki – az érkezők sokszor szentmisén is részt vesznek, és akár ebédre is maradnak –, másik részét pedig az iskolai diákcsoportok. A gyerekek letöltik a mobilapplikációt, mert jobban szeretik így felfedezni az érdekességeket, és nagyon élvezik a kiállítást.

Az épületbe belépve feltárul a templom előtere, ahol egy angyalt ábrázoló dombormű látható a legelső, a román kori csornai templomból. Az apátság titulusa Szent Mihály, a templomé Nagyboldogasszony. Az itt őrzött, mellékoltáron elhelyezett kegykép búcsúja május utolsó vasárnapjára esik. A festményt, amely a Szűzanyát ábrázolja gyermekével, a török kor utáni újraalapítás idején a morvaországi szerzetesek hozták magukkal Grádicsból. Mivel több tűzvészt is átélt, kicsit „megfüstölődött”, erről kapta a Szerecsen Mária nevet. A főoltárképen a Nagyboldogasszonyt, a mennyezetfreskón a magyar szenteket láthatjuk.

A díszlépcsőházat, azaz a préposti lépcsőházat a látogatók használják. Régebben nem uralkodott benne ennyire a fehér szín, angyalszobrok voltak itt elhelyezve, de azokat összetörték a kommunisták. A betérőket kedves felirat fogadja, amit a rend valamennyi kolostorának kapujára felírtak: „Porta patet, sed cor magis” (Nyitva a kapunk, de a szívünk még inkább). A díszlépcsőház ablakából látszik az egyházmegyés templom, amelyet vasbetonból építettek az 1920-as években, még a budapesti városmajori templom elkészülte előtt. „A plébániatemplom elődjét a török lerombolta, így a templomunkat az egyházmegyés papok is használták, nem csak a premontreiek.”

A kommunizmus alatt, a rend feloszlatása után az épületben könyvtár és kisegítő iskola működött, sőt szükséglakásokat is alakítottak ki itt. Az apáti szoba közelében található az oratórium, ahol a szerzetesek ma is imádkozzák a déli imaórát. Márton apát elmondja, évtizedekig nem engedték, hogy feljöjjön ide a plébános, így a lépcső helyett létrán kellett felmásznia a szentélyből a kis ablakon keresztül. Ma is megvan a nyoma, hova támasztották a létrát.

A prelatúra folyosójának falán a prépostok portréfestményei függenek, Márton apát fényképe is látható itt vászonra nyomtatva. A portrék által betekinthetünk a rend történetébe. Keresztesy Parker László Ferenc apát társaival 1950-ben ment ki Amerikába, majd Kaliforniában új apátságot alapítottak, „New Csornát”. Most is pezseg ott a rendi élet, több mint száz szerzetesük él az újabb és újabb alapításokban, és tizenkét novíciusuk van.

A kis méretű apáti kápolnában őrzik a Szent Kereszt-ereklyét. Ez a helyiség szerencsére érintetlenül maradt a 20. század második felében, valószínűleg azért, mert nincs benne fűtés. A feloszlatás előtti napon, 1950. július 11-én a kápolna bútorait átvitték az oratóriumba. „A szekrény egy komplett sekrestye, nagyon talányosan van megcsinálva.” Ritkán misézik itt az apát, két-három évente egyszer. 

A könyvtár felé haladva a folyosó ablakaiból látható az idősotthon új szárnya. A teraszra – ahogyan Márton apát megjegyzi – „ki lehet menni »Norbi et orbi« áldást adni”. 

A könyvtárterem bútorzata új, három éve készült el, türjei tölgyfából. Barokk bútor nem illett volna ide, hiszen a kazettás mennyezet sem barokk: még Kunc Adolf csináltatta, aki 1884-ben lett csornai prépost. A könyvtár eredeti berendezését az oroszok szétverték, de a régi rendtársak sokat meséltek róla. Csak a kazettás mennyezet maradt meg, azt bedeszkázták, hiszen a 20. század második felében irodákat alakítottak ki a könyvtárteremben. 1994-ben Horváth Lóránt Ödön apát itt helyeztette el az apáti arcképcsarnokot, majd később kialakították a mai reprezentatív könyvtárat, ahol méltó helyet akartak adni az 1600-as évektől fennmaradt kilencezer kötetnek.

„A csornai prépostságnak nagy gyűjteménye volt a háború előtt, de ebek harmincadjára jutott. Ami most itt látható, annak egy része az Országos Széchényi Könyvtárból került vissza. Bánhegyi Miksa úrral (bencés szerzetes, pap, gimnáziumi és főiskolai tanár, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének első elnöke, 1988 és 2009 között a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatója – a szerk.) hordtuk vissza a dobozokat a budai Vár kazamatáiból. Olyan faláda is volt, amit ki se nyitottak, csak elvitték. Ugyanakkor sok könyvbe belepecsételték, hogy nem adható vissza.”

A könyvtárban van kiállítva a csornai hun fejedelmi diadém másolata. Az eredeti fejék egy korabeli női sírból került elő 1887-ben. A lelet feltárásához Lakner Ambró premontrei kanonokot, régészt hívták a helyszínre. Unikális tárgy ez, mindössze négy ilyen van a világon: kettő Oroszországban, egy másik Norvégiában és egy Csornán. A diadémot 1952-ben vitték el a Nemzeti Múzeumba, addig Csornán őrizték.

A könyvtárban látható egy, a női fejedelmi fejéknél kétszáz évvel korábbi tárgy is, egy kis kereszt, amely egy premontrei kolostorból került elő. Abból a korból származik, amikor még kérdéses volt, hogy a magyarok a kereszténység mely ágához fognak csatlakozni. Mivel a kereszten Krisztus neve görögül szerepel, akkoriban még úgy tűnhetett, hogy a bizáncihoz. A teremben megtekinthetjük Márton apát kedvencét is, egy eredeti IV. Károly-kiáltványt 1916-ból, a koronázásáról.

2018 augusztusában készült el a könyvtár és a díszterem felújítása. Ez utóbbinak a falaira 1802 után nem vallásos témát festettek, hanem a hét szabad művészet allegóriáit, grisaille technikával. Azonban „a kommunisták lemeszelték a képeket, amik minduntalan átütöttek a mészrétegen. Egyszer aztán megelégelte ezt a cipész tanácselnök, és leverette a vakolatot, így az eredeti festményekből nem maradt semmi. Megtaláltam Incze Mózest, a földimet, aki a háromszéki Baróton született. Ő festette ki a dísztermet szekkó technikával. A hét szabad művészet helyett a három isteni és a négy sarkalatos erény lett az új falkép témája. Festés közben alakult ki a koncepció. Itt látható például a Bölcsesség az oszloppal és a könyvvel, s a könyvjelző mellett egy pendrive bukkan elő könyvből. A Mértékletesség ábrázolásánál a tervek szerint korsó helyett egy tablet lett volna a nőalak kezében, de azt már soknak éreztem, nem ide való.”

A díszteremben csak a parketta eredeti. A csillárok Spanyolországban készültek, a régieket elvitték. A cserépkályha a győri Xantus János Múzeum ajándéka, az eredetit az elvtársak 1994-ben elbontották és elvitték, a premontrei szerzetesek tudják, hova. Spányi Kornél híres festménye a millenniumi kiállításon aranyérmes lett; Szent Norbert megtérését ábrázolja. A nagy táblakép az egyháztörténelem egy érdekes eseményét vetíti elénk: Alba hercege megkegyelmez a németalföldi hollandus protestánsoknak, akiket a domonkosok citáltak elé. Waldmüller iskolájában készülhetett ez a hatalmas festmény, amely a rend betiltásának évtizedeit a padláson vészelte át, mintegy fél négyzetméternyire összehajtogatva.

„XVI. Lajost ábrázoló képünk is van, amely azt a pillanatot jeleníti meg, amikor a királyra rátörnek a forradalmárok. A díszterem egy leltár szerint régen ebédlő volt. Alatta helyezkedett el a konyha, ami most a templom előtere. Sokan ma is úgy hívják: a templom konyhája, hiszen ott főztek a szegényeknek. Így maradt meg ez az itt lakókban mind a mai napig.” A díszteremben és a többi teremben is különleges mechanikával nyitható-csukható a spaletta, amely az eredeti alapján tölgyből készült. Vasalata korabeli, kétszáz éves.

A díszterem melletti termek egyikének bútorzata a napóleoni idők empire stílusában készült. Az egyik legértékesebb tárgy itt egy kagyló- és rézintarziás asztal, de van carrarai márványból készült intarziával díszített bútor is az 1800-as évekből. A Mécs-terem Mécs Lászlóról kapta a nevét, aki jászói premontrei volt. A háború után, mivel üldözték, ide menekült. Feszty Masa megfestette Mécs Bakonyi látomás című versét Sobri Jóskával és Szent Gellérttel. „Ki a betyár? Ki a szent? / Magyarhonban ki a szent? / Ha a mérték tönkrement, / senki, semmi meg nem ment.” Mécs László ma a reneszánszát éli. Művészlélek volt, szuggesztív, karizmatikus egyéniség. „Karinthy Így írtok ti-jében ő a nagy ószeres, és akit Karinthy a nyelvére vesz, az számít.”

A prelatúra szomszédos szobáiban régen még vörös szalon, kínai szalon is volt. Ezekben szállt meg annak idején Mindszenty József és IV. Károly is. „Az egyik iskolánk nevelte ki Mindszentyt, a másik Vaszary Kolost, aki szintén szent életű és nagy hatású ember volt, de ellentétbe került Ferenc Jóskával Rudolf trónörökös miatt, így méltatlanul mellőzték. Pannonhalmi főapát volt és keszthelyi premontrei diák.”  

A préposti szárnyban található kiállításhoz, amely a rend alapításának 900. évfordulójára készült, letölthető egy mobilalkalmazás, de az itt élő szerzetesek is szívesen vezetik körbe a látogatókat. Maketten csodálhatjuk meg a premontrei apátságokat és templomokat, például a zsámbékit ép állapotában vagy a jászóit, amely a magyar kolostor mintaképe: Sauberer András barokk főpapként létrehozta az ideális kolostort, amelyben a perjel, az apát és a konvent számára alakítottak ki épületrészeket. A csornai háromszobányi kiállítás fehér, kék és arany termében még a sörfőzés történetét is megismerhetjük, megtapogathatjuk, megszagolhatjuk a komlót. Meghallgathatjuk, amint Mécs László a saját versét szavalja.

Kiállították itt az a telefonkészüléket is, amelyen a Dunántúl első telefonbeszélgetése zajlott, és látható a Foucault-féle inga is, melyet mi is kipróbálhatunk. A premontreiek rengeteg nagy tudóssal büszkélkedhetnek, így a híres rendtársakról is találunk tablókat a tárlaton. Kövér Fidél megírta A Hanság földrajza című munkáját, ami a mai napig alapműnek számít. Iharos Gyula Alfonz a medveállatkák nagy szakértője volt. Megtudhatjuk, mit jelentett pontosan a hiteleshelyi tevékenység, miként zajlik a felvétel a premontrei rendbe, milyen a rendtagok ruházata, és azt is, hogy ma mindez nem lenne, ha 900 évvel ezelőtt Szent Norbert nem esett volna le a lóról.

A miseruháknak, ahogyan a főpapi ornátus mellett elhelyezett keresztnek is érdekes a története. „Amikor Csornán 1950. július 12-én feloszlatták a premontrei közösséget, mi a többi rendhez képest még olcsón megúsztuk; nem voltunk annyira a hatalom bögyében, mint például a hatvani ferencesek. Pestre és Nyíregyházára internálták innen a szerzeteseket, a fiatalokat pedig hazaküldték. A premontreiek tudták, hogy sor kerülhet erre, bár nem gondolták, hogy negyven évig fog tartani. Néhány éve kaptam egy telefonhívást Győrből, egy férfi szeretett volna találkozni velem. Eljött, és elmondta, hogy a családja csornai, s az a legenda járta náluk, hogy valahol a családban van a csornai fehér papok egy keresztje. De nem tudták, kinél, hol. A dédunoka műbútorasztalosnak és restaurátornak tanult. Elővette a sufniból az almáriumot, hogy felújítsa, s ezért szétszedte darabjaira. Egy 1952-es újságpapírba csomagolva találta meg a feszületet. Azonnal felismerte, hogy ez lesz a csornai fehér papok keresztje. Egy héttel később már vissza is kaptuk. Ilyen emberek is vannak.” A kereszt mellett kiállított gyűrű Kunc Adolfé volt.

A régi apáti hálószobából egy kis kukucskálón keresztül látni lehet, mi történik a téren. A prépostság előtti akácfákra Szamuely Tiborék 1919-ben, „a dicsőséges 133 nap” egyikén kilenc embert fölakasztottak. Persze nem engedték meg nekik, hogy szentgyónást végezzenek, de az erkélyről az apát hangosan feloldozta őket. Úgy tartják, ezek a fák a következő évben kiszáradtak.

Az apátság kertje napközben nyitva áll. A premontreiek itt játszóteret építettek a gyerekeknek, a katolikus óvodából mindennap eljönnek. A parkban áll a Szent Norbert-szobor, a Szent György-szobrot pedig még Festetics György ajándékozta a keszthelyi háznak. A telek eredetileg nagyobb volt, hozzátartozott az a rész is, ahol most tömbházak emelkednek. A kommunizmus idején egy színpad működött a kolostorépület közelében, a premontreiek nemrég egy kis vendégházat építettek mellé.

A premontrei szerzetesek mindig az emberek között élnek, nem elvonultan. „Nincs a városban olyan közület, amiben a premontreiek ne lettek volna benne, kezdve az önkéntes tűzoltókkal – mondja Márton apát. – Érdemes betérni az apátságba, mert sok kulturális kincset őrzünk. Szívesen mutatjuk meg ezeket a látogatóknak, s azért tartjuk fontosnak, hogy mi magunk vezessük körbe az ide érkezőket, mert így velünk is találkoznak.”

Szerző: Vámossy Erzsébet 

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. január 29-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.