Nyolcvanéves az Új Ember – Három rövid írás

Az alábbiakban egy megrendítő dachaui történetet (1947. december 28.) és egy hazai egyháztörténeti témájú írást (1946. december 15.) olvashatnak, valamint az USA-ban egyetemi tanári karriert befutott irodalomtörténész, Hunyadi Dalma filmkritikáját a lap 1946. december 1-jei számából.

A kazáni Szűz Mária Dachauban

A náci őrület akaratlanul is alkalmat adott, hogy a koncentrációs táborokba összezsúfolt különböző nemzetbeliek egymás megértéséhez közelebb jussanak. Ez történt Dachauban is egy titkos papszentelésen. Még a világháború kezdetén, néhány héttel pappászentelése előtt elfogták Leisner Károly teológust és 1940-ben a dachaui táborba hurcolták. Éveken át sinylődött a többezer pappal, akiknek egynegyede már 1942-ben elpusztult. A teológus mindenáron pappá akarta magát szenteltetni, mielőtt meghalna. Végre megjött a kedvező alkalom. A németek Clermont-Ferrand püspökét, a francia Piguet-t a dachaui táborba zárták. A püspök hajlandó volt fölszentelni a teológust. Megkezdődtek titokban a szentelésre az előkészületek. A fogoly püspök számára egy másik fogoly pap zászlószövetből püspöki palástot varrt. Egy fogoly bencés páter fából pásztorbotot faragott, valóságos remekmunkát. Két orosz fogoly pedig acélból főpásztori gyűrűt készített. A gyűrű köve helyett az acélba a két orosz a Kazáni Szűzanya képét véste. Munka közben az őrök meglepték őket és keményen megbüntették. De a két orosz nem hagyta abba a munkát, sőt acélból egy feszületet is készítettek: Piguet püspök elhatározta, hogy esetleges megszabadulása után haláláig ezeket a főpásztori jelvényeket fogja használni. 1944 decemberében történt a papszentelés a 26. blokkban. Többszáz fogoly pap – németek, osztrákok, csehek, lengyelek, horvátok, szlovének, olaszok, franciák terjesztették kezüket a püspökkel együtt a fölszentelendő fölé. A fiatal pap csak rövid ideig élt. A nélkülözések okozta betegségben 1945. augusztus 13-án elhunyt.

Makkos Mária felépítése

Makkos Mária romokban heverő kegyhelyére ez év nyarán vezetett zarándoklatok hadifoglyainkért a Szervita Atyák belvárosi templomában tartott nagy kilenceddel értek véget. Az egykori fogolykiváltó szerzetesek romkegytemplomának a felépítésére irányuló törekvések azonban nem zárultak le. Mint ismeretes, ez év szeptemberében elkészültek az ősi kegytemplom építési tervei. A hívek ezrei közül pedig sokan egy-egy téglával adtak kifejezést abbeli óhajuknak, hogy mielőbb szeretnék valóban méltó hajlékban köszönteni a Vérehullató Boldogasszony kegyképe előtt Makkos Márián a csodatevő Szűzanyát. A Szervita Atyáknál lázas munka folyik a szükséges építési anyagok megszerzéséért. Tavasszal meg szeretnék indítani az építkezést. A tél folyamán, bár szünetelnek egyenlőre a zarándoklatok, de a felépítési törekvések áldozatos támogatásának az ország katolikusai részéről nem szabad egy percig sem szünetelni. Segítsük a Szervita Atyákat, mert nagyon szegények. Akik tehát érzik és tudják, hogy nagy hálával tartozunk a sok imameghallgatásokért és évezredes történelmünk folyamán csodákkal határos megsegítésekért a Boldogságos Szent Szűznek, azok legyenek segítségére az építést vezető Szervita Atyáknak anyagiakkal és imával egyaránt! Álljunk be valamennyien a fogadalmi kegytemplomépítők sorába, hogy a budai hegyek erdőjében mihamarabb fennen hirdesse Égi Anyánk dicsőségét régi fényében és pompájában a tölgyerdő koszorúzta új kegytemplom Makkos Márián.

V. G. E.

Tarzan titkos kincse

Csak Amerikában születhetett meg ez a műfaj, mely óriási technikai mozgósítással propagál – a civilizáció ellen, pontosabban, ha ezt az őserdei lakosztályt jobban szemügyre vesszük, egy mesterkélten primitív civilizáció mellett. Csak Amerikában van lélektani megalapozottsága, mert itt a kezdő autószerelő is tud precedenst rá, hogy nem egy hozzá hasonló szegény ördög, meggazdagodva, ilyen műparadicsomot rendezett be magának Miami korallszigetein. Mi európaiak nem ismerjük a dzsungelt, ezért épp olyan izgalmasnak (mert exotikusnak) találjuk az itt lefényképezett állatkertet is. Állatban, izgalomban és exotikumban nincs is hiány, egy majom-komikus vezényletével kisebb-nagyobb oroszlánok, orrszarvú, krokodilok tucatjai és egész elefánthadtestek vonulnak fel a történetben, mely igazi amerikai mentalitással bennszülöttek százait juttatja krokodilfogra Tarzannak és családjának a megmentése érdekében. Élettől idegen ponyva ez, de el kell ismernünk, izgalmas és jó ponyva. A tájak, emberek, bravúrok és valami kisfiús bájú humor érdeklődésünket pillanatra sem engedik szabadon, míg Tarzan megvédi az aranyvadász kalandorok ellenében valódi titkos kincsét: szabadságát. Johnny Weismüller és Maureen O’Sullivan utolérhetetlen házaspárja mellett egy fehér és egy fekete gyermekszereplő hódítja meg a közönség szívét.

Hunyadi Dalma

Magyar Kurír