Önálló monostorrá alakult a szécsényi klarissza közösség

A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely folyamatosan működött Magyarországon a II. József által történt feloszlatásáig. Első kolostorukat 1239-ben Nagyszombatban Árpád-házi Szent Erzsébet szenttéavatásának emlékére alapították. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk a budai várban és Pesten, a Szerb utcában is. A rend fontos hivatást töltött be a leánynevelés és a társadalmi kiegyenlítődés terén. Náluk nevelkedtek ugyanis a legelőkelőbb főurak gyermekein kívül a köznemesek és az alacsonyabb néposztályok leányai is. Monostoraik kódexíró műhelyeiben készültek a leghíresebb magyar nyelvű kódexek. A klarisszák közel kétszázharminc év után, 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon. A franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével született meg a Szécsény Ágacskája Remeteség és 2000-ben a csíksomlyói alapításuk.

„Az önállósodás egyik feltétele volt, hogy öt örökfogadalmas tagja legyen a szécsényi közösségnek” – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Nárai Ferenc-Mária nővér, a szécsényi monostor apátnője. „Mivel a remeteségünk ennek eleget tett, és mivel lelkileg érettnek találtattunk, a franciaországi anyaház, illetve a közösségünk nagykáptalanja megszavazta, hogy Szécsény önálló legyen.”

A klarisszák a ferences család második ágát képező szemlélődő közösség. Külső apostoli tevékenységet nem végeznek, nem járnak ki betegekhez, nem hitoktatnak. Rendházukban sokat imádkoznak egyénileg és közösségben, végzik a ház körüli teendőket, és teljes mértékben a hívek adományaiból élnek. Lelki beszélgetésre, visszavonulásra vágyók részére mindig nyitva az ajtajuk.

A franciaországi anyakolostor alapító apátnője, aki az első magyar nővéreket 1990-ben a sioni zárdába befogadta, 1956. október 23. előtt néhány nappal isteni sugallatra Magyarországot a szívébe fogadta, és rendszeresen imádkozott érte. Az Úr azt kérte tőle, hogy az életét adja oda Magyarországért. 1990-ben bekövetkezett haláláig úgy hordozta a szívében hazánkat, hogy 1989-ig sohasem járt itt, csak azt tudta, hogy valahol ott van keleten. „Mi, magyar nővérek csak jóval később tudtuk meg, hogy Marie-Paul nővér 1956 óta rendszeresen imádkozott hazánkért és a klarisszák magyarországi megtelepedéséért. Ennek a lelki önátadásának a jutalma, hogy ő öltöztetette be az első magyar nővéreket, és hogy közreműködésének köszönhetően térhetett vissza közel kétszázharminc év után a ferences karizma klarissza formája Magyarországra” – mondta Ferenc-Mária nővér.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír