Ókeresztény szerzők mai szemmel – A patrisztika hazai kutatói „találkoztak” a Sapientia-napon

„A magyar patrisztikus kutatás nagyágyúi jöttek össze” – fogalmazott köszöntőjében Fehérváry Jákó OSB, a főiskola rektora, és leszögezte,

a magyar patrisztikus kutatás és annak népszerűsítése napjainkra örvendetesen előrehaladott.

A konferencia felvezető előadását Baán István, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola nyugalmazott professzora tartotta Euszebiosz egyháztörténete címmel: az egyházatyák korának „ábécés könyve” létrejöttéről és fordításáról beszélt.

Baán Istvánt még Vanyó László professzor, a hazai patrisztikus kutatás kiemelkedő, meghatározó alakja kérte fel négy évtizeddel ezelőtt, hogy  fordítsa le Euszebiosz egyháztörténetét. „Euszebiosz kivételes tehetség, ahogy egyházi pozíciója is kivételes volt (pap, majd püspök Caesareában), a műve megírásához terjedelmes – többek közt Órigenésztől származó – könyvtári segédlet állt rendelkezésére, és »égető szükségét« látta megírni egyháztörténetét” – mondta az előadó.

Euszebiosz többek közt leírja az apostolok utódlási sorát, értekezik a hamis tanításokról, a vértanúkról, műve végén pedig a békéről, amelyet Konstantin császár kereszténység felé fordulásától remélt. Akkor még nem tudhatta, hogy a világ vonzása az egyházi hivatalt viselők számára épp e „béke” beköszöntével jelent majd veszélyt. Euszebiosz egyháztörténetét a „konstantini békéről alkotott aranykori álom” miatt kritika érte, pedig a szerző az addig nem is engedélyezett keresztény közösség tartós békéjének biztosítását remélte a fordulattól.

Tény, hogy a szerző történelmi távlattal nem rendelkezhetett, s kimutatható, hogy a forrásokat nem kezelte önkényesen (nem volt „vonalas”), egyénisége pedig jellemzően nem karrierizmustól fűtött, pedig érték „megkeresések”. Még Áriusz (az arianizmus névadója) is támogatói között szerette volna tudni, s az antiochiai püspöki széket is felajánlották számára, amit nem fogadott el.

Euszebiosz egyháztörténetének szemlélete szerint a kereszténység nem egy kis emberi közösség belső története.

Az isteni Ige megjelent Krisztus személyében, ez a történet első szakasza, a második pedig a mennybemenetel után az Egyházban bontakozik ki, amely  csíraként jelen van a világban, hogy áthassa az emberiség történelmét. 

Ennek a szemléletnek a mai ember számára is van mondanivalója: a kereszténység Jézus Krisztus köztünk élő teste, nem csupán egy csoport a sok vallási közösség között – mondta Baán István. 

Euszebiosz ellenőrizhető forrásokkal támasztja alá mondanivalóját, így példa a tudományosság számára. Különbséget tesz az igaz tanítás (ortodoxia) és a hamis tanítás (eretnekség) között. Euszebiosz egyháztörténete nem túlhaladott mű, objektivitását külső, nem egyházi források támasztják alá. A szerző méltó arra, hogy az egyháztörténet-írás atyjának nevezzük – hangsúlyozta a mű fordítója, Baán István.

A patrisztikus konferencián Perendy László SchP, a Sapientia főiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Az apostoli atyák és a II. századi görög apologéták című előadásában az Ókori keresztény írók című könyvsorozat 1. és 5. kötetét mutatta be.

A Szent István Társulat 2018-ban új könyvsorozatot indított Ókori keresztény írók címmel, amelynek első kötete tartalmazza az apostoli atyák műveit. Ezek egykorúnak tekinthetők az újszövetségi iratok némelyikével. A Didakhé egyes fejezetei már az 1. század vége felé elkészültek, ugyancsak az 1. század utolsó évtizedéből való Római Szent Kelemen levele. A 2. század első évtizedeiből származnak Antiochiai Szent Ignác levelei. A század első felében nyert végleges formát Hermasz Pásztora.

Ez a néhány adat is mutatja, hogy milyen ősi keresztény írásokat kap kezébe az olvasó ezzel a kötettel. Az apostoli atyák művei tudósítanak bennünket Róma, Kis-Ázsia, Szíria, Görögország egyházainak küzdelmeiről, a kor keresztényeinek életéről és hitéről – mondta Perendy László.

Az írásokat áthatja az evangéliumi tanítás megőrzésének féltő gondja. Helyi egyházaknak íródtak ezek a művek az eszkatológikus egyház teológiai horizontjában:

a zarándokegyház átmenetileg itt vagy ott, Rómában, Efezusban, Antiochiában tartózkodik. Olyan eucharisztikus közösség, amely teljes figyelemmel fordul Krisztus felé, és amelynek felépítése hierarchikus. Ez biztosítja az egységet és a történelmi folytonosságot Krisztussal.

A II. századi görög apologéták című kötet először az Ókeresztény írók sorozat 8. köteteként 1984-ben jelent meg Vanyó László professzor szerkesztésében. Az új kiadás az Ókori keresztény írók 5. köteteként várhatóan idén fog megjelenni. E kötetből Jusztinosz és Iréneusz alakját emelte ki Perendy László.

Jusztinosz az I. Apológiát 155 körül írhatta. A szerző a műben ősi ószövetségi szövegeket használt, némelyik idézete a tizenkét próféta Qumranban megtalált görög recenziójával mutat rokonságot.

Irénaeus művének, Az apostoli igehirdetés feltárásának sokáig csak a címe volt ismert Euszebiosz utalásából, míg 1904-ben meg nem találták egy örmény nyelvű kéziratát. Irénaeus az egész Ószövetséget krisztológiai távlatban szemléli, és vele igazolja Krisztus személyét és művét.

A 2. századi írások közül ez a mű a keresztény hit első olyan jellegű bemutatása, amely nem polémiára törekszik, egyesíti magában az apostoli atyák és a 2. századi görög apologéták törekvéseit, ugyanakkor utat nyit a keresztény teológia későbbi kibontakozása felé – mutatott rá Perendy László.

A patrisztikus konferencia folytatásában Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a PTE BTK és a Kairosz Kiadó közös könyvsorozatát, a Catenát mutatta be. Méltatta a 2016-ban elhunyt Bedő Györgyöt, a kiadó alapítóját, akinek kezdeményezésére elindult a sorozat, amely fordításokat és monográfiákat tartalmaz. A cél az volt, hogy a magyar szerzők tudományos munkái jelenjenek meg a patrisztika kincsestárából magyar nyelven.

A Catena sorozat első kötete Szent Ágoston: A keresztény tanításról című művének fordítása 2000-ben jelent meg, a legutóbbi fordítás pedig „igazi szenzáció” – mondta Heidl György. Órigenész 29 zsoltárhomíliájának szerzősége ugyanis csak 2012-ben vált bizonyítottá, s a tudományos felfedezés után keletkezett első fordítások között már ott volt a magyar, Somos Róbertnek, a PTE tanárának munkája.

A 14 fordítást tartalmazó Catena sorozat társa a 21 monográfia, amelynek legutóbbi kötete Baán Izsák OSB, a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor magisztere munkája, az 5. századi latin nyelvű szerzetesi szabályzatok magyarázatos fordítása.

Heidl György külön köszönetet mondott Szalai Katalinnak, a Kairosz Kiadó jelenlegi vezetőjének, aki szívügyének tekinti a sorozat folytatását.

A patrisztikai konferencián előadott Baán Izsák OSB is. A korai szerzetesség forrásainak magyarul megjelent szövegeiről beszélt.

Az Ókeresztény örökségünk sorozatban kiadott kötetek közül többek közt felhívta a figyelmet a III–IV. század szentjei című munkára, amely Remete Szent Antal életrajzát is tartalmazza, amelyet Szent Atanáz írt meg a 4. század közepén.

E mű az adott korban újnak számító szerzetesi ideál foglalata volt, s mint ilyen, hatástörténete óriási;

a szerzetes mint az apostoli élet megtestesítője, Isten titkainak ismerője, a szenvedélymentes ember, aki azonos marad önmagával, mind a mai napig ható eszmény.

Baán Izsák kiemelten beszélt a 20. kötetről, Gázai Szent Dórotheosz szerzetesi tanításairól. Kedvcsinálónak részletet is felolvasott a könyvből, amely szerzetesi katekézis az aszkézis lényegéről, tanácsokat tartalmaz a közösségben élő szerzetesek számára az alázattal, az engedelmességgel kapcsolatban, egyúttal foglalata a korai szerzetesség világának.

Gázai Szent Dórotheosz a szerzetesi élet lényegét egy körhöz hasonlítja, amelynek origója Isten, a szeretet, s az emberek útjai a kör sugarai: minél közelebb jut valaki a középponthoz, annál közelebb kerül társaihoz, az emberekhez is.

Az online patrisztikus konferencián a továbbiakban Pásztori-Kupán István (Károli Gáspár Református Egyetem) Küroszi Theodórétoszról, D. Tóth Judit (Debreceni Egyetem) Nüsszai Szent Gergely műveinek nemzetközi és hazai kutatásáról, Geréby György (Közép-európai Egyetem) az apokrif Jakab-ősevangéliumról, Bugár István (Debreceni Egyetem) a teológia kezdetei és a jánosi hagyomány kapcsolatáról, Takács László (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a scilliumi vértanúk aktáiról tartott előadást.

Egyháztörténeti és tudománytörténeti szempontból is fontos részleteket ismertetett Kendeffy Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem), a Magyar Patrisztikai Társaság (MPT) elnöke a patrisztikával foglalkozó hazai tudományos életről és az MPT történetéről: az Oxfordban megfogalmazott ötlettől a megalakuláson át a jelenig, valamint bemutatta a Studia Patrum sorozatot, amely patrisztikus konferenciák előadásait tartalmazza. A következő konferenciát a tervek szerint idén nyáron Bakonybélben tartják meg.

Képernyőfotók és archív fotók: Merényi Zita, Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír