Ökológiai megtérésre van szükség – Teremtésvédelmi konferenciát tartottak Vácon

Elidegenedés, a fogyasztói szemlélet dominanciája, ökológiai válság – problémák, amelyek napjainkban minden embert súlyosan érintenek. Vajon feladata-e a Katolikus Egyháznak ezekkel foglalkozni, vannak-e válaszaink a nehézségekre? – tette fel a kérdést a konferencia köszöntőjében Ferencz Zoltán teremtésvédelmi referens. „Tíz évvel ezelőtt jelent meg Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy!) kezdetű enciklikája, melyről nyugodtan kijelenthetjük, hogy történelmi jelentőségű írás. Egy komplex, globális problémát a hit és az Egyház szemszögéből értelmez.” A teremtésvédelmi enciklika egy fontos gondolatát emelte ki:

nemcsak a gyermekek, hanem önmagunk neveléséről is beszélnünk kell, hiszen valódi változás csak az ökológiai megtérés függvényében lehetséges, melyre egyéni és közösségi szinten egyaránt szükség van.

A bevezetőt követően Marton Zsolt megyéspüspök a Laudato si’ kezdetű enciklika tartalmát foglalta össze, és meghívott minden jelenlévőt arra, hogy reflektáljon magában az elhangzottakra; melyik probléma, jelenség aktuális továbbra is, mi az, ami még mindig megvalósításra vár? A püspök kiemelte, hogy a környezetben tapasztalható hatalmas problémák oda vezethetők vissza, hogy az ember már nem ismer el semmilyen tekintélyt maga fölött.

A szélsőségesen emberközpontú szemlélet elterjedésével az emberiség a kapott hatalmat nem jól használja fel, és a természet művelése, őrzése helyett uralkodni kezdett a javakon. Bár a technológia óriási fejlődésén ment keresztül, ez nem járt együtt erkölcsi fejlődéssel.

Ferenc pápa az érzékelhető problémák ellenére annak reményével zárja enciklikáját – mondta a püspök –, hogy az az ember, aki le tud alacsonyodni, fel is tud emelkedni.

Jaczenkó Edit biológia-környezetvédelem szakos tanár a teremtésvédelem és az oktatás kapcsolatáról szólt előadásában. „Az oktatás – ha teremtésvédelmi szempontból vizsgáljuk – veszélyezteti a jövőt, mert a jelenlegi fenntarthatatlan gazdasági folyamatokban való részvételre készít fel. Ezenfelül nem eleget, vagy nem jól foglalkozik az emberiség előtt álló globális kihívásokkal.” Bár üdvözölendőek az iskolákban megszervezett zöld hetek, a környezetvédelemre irányuló projektnapok, egy intézmény működtetési módja (például hogy hogyan szerveznek meg egy rendezvényt vagy osztálykirándulást) erősebben hat a diákokra, üzenetet közvetítve a fenntarthatóság fontosságáról vagy éppen jelentéktelenségéről.

A teremtett világ állapota valójában tükör, mely torzításmentesen megmutatja, milyen a kapcsolatunk magával a Teremtővel.”

Az előadó Ferenc pápát idézve kijelentette, hogy az ökológiai helyreállítás elválaszthatatlan a kulturális és spirituális helyreállítástól – fel kell ismernünk tehát, hogy nem szükségszerű és nem is természetes az, ahogyan ma élünk. A szembenézést követően nem állhatunk meg a konkrét gyakorlati lépéseknél.

Elsődleges feladatunk az ökológiai megtérés, azaz a gondolkodásmódbeli változás előmozdítása – hangsúlyozta.

Tornay Gábor, a Váci Egyházmegye hitoktatási igazgatója a teremtésvédelem hitoktatásban betöltött szerepéről beszélt. A mesterséges intelligencia segítségével bemutatta, mit érdemes tanítani a teremtésvédelem kapcsán a különböző korosztályoknak, és hogyan tehetők motiválttá a gyerekek. Néhány gyakorlati példát is hozott; érdemes minden héten egy-egy teremtésvédelmi feladatot célul kitűzni a diákoknak, például hogy fogmosásnál használjanak poharat a víz folyamatos engedése helyett, vagy csak minden másnap tegyék fel a telefonjukat tölteni. Fontos emellett tudatos vásárlásra nevelni a fiatalokat, és arra ösztönözni őket, hogy több időt töltsenek a természetben.

Teremtésvédelem teremtettségtudat nélkül nem létezhet. Nyolcmilliárd-féleképpen vagyunk megajándékozva Istentől, és feladatunk, hogy karizmáinkat felismerve visszatükrözzük Isten dicsőségét”

– zárta előadását.

Ezt követően Balog Ágnes, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense a 2022/23-as tanévben bevezetett teremtésvédelmi kurzus tapasztalatairól számolt be. A féléves képzés során elsőként ismertetik a hallgatókkal a környezetet érintő problémákat, majd beszélnek elméleti és gyakorlati felvetésekről, megoldási javaslatokról, kezdeményezésekről, illetve a kritikus médiafogyasztás fontosságáról. A témát változatos módokon, például híreken, hírességek megnyilatkozásain keresztül, zenék, filmek és rövid feladatok segítségével dolgozzák fel. Az oktató a konferencián tartott előadásában azt is megosztotta, milyen kihívásokkal találta magát szembe a kurzus folyamán. Jellemző például, hogy a hallgatók kezdetben apátiával viszonyulnak a témához, vagy a tehetetlenség érzése miatt nincs motivációjuk a változtatásra. Egyes nehezebb témák (mint a nagyüzemi állattartás) esetében hárítást is tapasztalt részükről. Ugyanakkor a hallgatói visszajelzések alapján bőven be lehet számolni sikerekről: sokan jelezték, hogy mélyebben elgondolkodtak a teremtésvédelem témáján, megváltozott a szemléletük, és konkrét cselekvési szándék alakult ki bennük.

Szabó Eszter, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület képviselője személyes ökológiai megtéréséről, illetve az egyesületben végzett tevékenységéről számolt be. Már nagycsaládos édesanya volt, mikor szembesült a környezeti válság súlyosságával, és felismerte saját szerepét a túlfogyasztásban. Családjával ettől kezdve radikálisan egyszerűbb, mértéktartóbb életmódra váltottak. Többek között komposztálnak, szelektíven gyűjtik a hulladékot, csomagolásmentesen vásárolnak be. „Az életmódváltás boldogabbá tett, hiszen felszabadított a fogyasztói társadalom kényszere alól.

Idővel felfedeztem az Egyház teremtésvédelmi tanítását is, ami visszavezetett a hithez is.”

Később rátalált a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületre, melynek célja a katolikus közösségek teremtéstudatosságának növelése, illetve az Egyház teremtésvédelmi tanításának széles körű megismertetése. Az előadó elmondta, hogy munkájuk során rendszeresen találkoznak a teremtésvédelemmel kapcsolatos kifogásokkal (például, hogy „a legfőbb baj a túlnépesedés”, vagy hogy „Isten az uralmunkra bízta a Földet”), és annak érdekében, hogy a gyakori ellenérvekre választ adjanak, létrehozták a „remény gyertyáit”, melyek az Egyház tanítását idézve adnak választ és megoldást a felmerülő kételyekre.

A konferencia az előadások után a jelenlévők közötti élénk diskurzussal és az együttműködési lehetőségek keresésével folytatódott.

A szervezők felhívták a figyelmet, hogy

a szeptember 19. és 21. között Vácon megrendezendő Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) egyik központi témája a teremtésvédelem lesz,

egész napos konferencia keretében is foglalkoznak majd a Laudato si’ enciklikával, az átfogó ökológiai szemlélet szükségességével és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaival.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír