Régészeti ásatások során a Vatikán közelében egy olyan régi kert maradványait tárták fel, amely a Tevere (Tiberis) folyó jobb partjára néz, és amely egykor valószínűleg Caligula római császár tulajdonában volt – közölte az olasz kulturális minisztérium.
Az ókorban a terület a Tiberisre néző tekintélyes császári rezidenciáknak adott otthont, látványos oszlopcsarnokokkal, sétányokkal és kertekkel.
Az építési projekt a 2025-ös jubileumi év előkészülete: a szentévben mintegy 32 millió zarándok érkezésére számítanak Rómában. A jubileum előkészítése során több tucat régóta halogatott építkezést indítottak el, a Piazza Pián például a föld alá terelik a forgalmat, hogy a felszíni gyalogos közlekedésnek több teret adjanak.
*
A Vatikáni Rádió főbejárata előtt is folynak az ásatási munkálatok: többek között egy császárkori fullonicát (ókori mosodát) tártak fel – tájékoztat a Vatican News angol nyelvű szerkesztősége.
A Tiberisre néző portico és a Caligula császárnak (teljes nevén: Caius Caesar Augustus Germanicus) tulajdonítható hatalmas kertek mellett feltártak jó állapotban fennmaradt, a 2. század második feléből származó fullonicát, „mosodát” is; illetve találtak doliumokat, azaz mosdótálként használt nagy méretű agyagedényeket, valamint három „öblítőmedencét”.
A Daniela Porro irányításával zajló ásatás három másik építési fázist is dokumentált, Augustus korától Néró uralkodásának idejéig.
A különleges leletanyagból is kimagaslanak az 1. század első évtizedeiből származó Campana-reliefek – ezek a terrakotta csempék nevüket egy 19. századi gyűjtőről, Giampietro Campanáról kapták. Az eredetileg tetők díszítésére szolgáló reliefeket a jelen helyszínen másodlagosan használták fel: csatornafedélként.
A leletek közül különösen jelentős egy ólom vízvezeték (fistula aquaria) töredéke, amelyen a „C(ai) Caesaris Aug(usti) Germanici” felirat olvasható, és amelynek köszönhetően beazonosítható a tulajdonos: Caligula császár, aki Kr. u. 37–41 között uralkodott. Ez nem csupán a vízellátórendszer tulajdonosát azonosítja, de a komplexum első építési szakaszának datálását is segíti.
A felirat más okból is kulcsfontosságú – jegyezte meg Alessio De Cristofaro régész –, mivel azt jelzi, hogy ez a terület az idősebb Agrippina, Caligula édesanyjának hortijához, kertjeihez tartozott.
A múlt században a Piazza Pia téren felfedezett ólomcsöveken a „Iulia Augusta” felirat látható, amely valószínűleg Livia Drusillára, Augustus második feleségére, vagyis Caligula dédanyjára utal; a villa családi örökség lehetett, amely idővel Caligulára szállt.
Összeállította: Verestói Nárcisz
Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége; Cultura.gov.it; Híradó.hu
Fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége; Cultura.gov.it; Pexels.com; Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria