Oktatásügy a fenntarthatóság szemszögéből – Konferencia a Pázmányon

A konferenciát Kuminetz Géza rektor nyitotta meg köszöntőbeszédével, amelyben terminológiai kételyeket fogalmazott meg a fenntarthatóságról és a fejlődésről. A rektor rávilágított beszédében arra, hogy a kor embere mindent fel szeretne gyorsítani, de ez ellentmond a biológiai órának. Láthatjuk ennek a fajta „fejlődésnek” a határait. A rektor elmondta, az embernek újra fel kell ismernie valódi szükségleteit, hogy aszerint próbálja berendezni életét.

Kitért arra is, hogy az oktatás önmagában nem elégséges kifejezés, helyesebb lenne a nevelés fogalmát megtartani. Hiszen az oktatással elsősorban informálunk embereket, de annak igazságértékére is ügyelnünk kell.

A helyes információt helyesen is kell feldolgoznunk

– fogalmazott. Az egyetem vezetője szerint ahhoz, hogy az embert oktatni tudjuk, már a személyiségét is késszé kell tenni, ehhez pedig a nevelés révén juthatunk el. Elmondta továbbá, hogy jogok és kötelezettségek alanyai vagyunk, ezért fontos, hogy az erkölcsi tudat kiépítésén fáradozzunk.

A konferencián felszólalt Bándi Gyula egyetemi tanár, a jövő nemzedékek szószólója, aki felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ által megfogalmazott és globálisan elfogadott „fentarthatóság” intézményrendszere hazánkban kiegyensúlyozatlan, mivel hiányzik az érdemi horizontális kormányzati koordináció. Az egyetemi tanár beszédében elmondta, hogy a hazai oktatási teljesítmény az elmúlt években tovább gyengült, és növelni kellene az oktatásban eltöltött időt, vagyis javítani kellene az oktatás minőségén. Továbbá felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy

a társadalom az ökoszisztémára épül, az pedig a gazdaságra, manapság ez a rendszer felborult, ami súlyos következményekhez vezethet a jövő nemzedékek ügyét illetően.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a jogok védelmének aktuális helyzetéről mondott előadásában kifejtette az alaptörvénybe foglaltak fontosságát. Az alaptörvény megfogalmazza a művelődéshez való jogot, amelynek pillérein a „lehető legmagasabb tudás” megszerzésének lehetősége áll, ami összetett, összességében művelődést, azaz az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáférést jelent.

Az oktatás ezen rendelkezések alapján sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint ahogy ma tekintünk rá.

Aáry-Tamás Lajos kiemelte, ha csökken a műveltség, akkor a jövő generációktól elvesszük a lehetőséget az emberiség eddigi ismeretanyagának megszerzésétől. Az oktatási jogok biztosa szerint a generációk egymástól való tanulása szükséges a jövő alakításához. Előadása zárásaként azt javasolta, hogy

bátran nézzünk a jövőbe, és tegyük fel a kérdést: „miért tanítunk?” és „milyenek legyünk mi, magyarok ötven év múlva?”

Tahyné Kovács Ágnes docens, a Genezis Kiválósági Diákműhely alapítója az oktatáshoz való jog vonatkozásában az ENSZ tevékenysége mellett a szentszéki párhuzamokra és a közös munka jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A konferencia második részében előadást tartott Birher Nándor, az egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (BTK) dékánja, aki elmondta, hogy vissza kell térni az alapvető kérdésekhez. A mi küldetésünk, hogy megőrizzük, hogy természetes legyen a természet és humánus a humánum. A tér és az idő nem szemléleti forma, hanem van, és felelősséggel tartozunk neki. A BTK dékánja szerint

vissza kell térni a nevelés lényegéhez, és meg kell hogy tudjuk, mi az emberi élet célja és értelme. Amennyiben ezt felismerjük, akkor tudnak majd nekünk, embereknek a gépek segíteni, hogy meghatározzuk kompetenciáinkat, amelyeket fejleszteni érdemes.

Gerencsér Balázs Szabolcs habilitált docens, az Ereky Kutatóközpont igazgatója előadásában a magyar oktatásigazgatás történelmi meghatározottsága után kitért a jelenkori, egyre központosító igazgatás organikus útjára és szabályozási rendszerére. Példákkal támasztotta alá, hogy a fenntarthatósági célok a magyar oktatási rendszerre is érvényesek, és a mi fejlődésünket is szolgálják.

Török Balázs, a Pázmány BTK oktatója a társadalmi rendszerek közötti kapcsolatról tartott gondolatébresztő előadást, amelyben azok zárt logikai kereteire és az eltérő motivációkra, célokra hívta fel a figyelmet. A szekciókat élénk vita zárta, amelybe az érdeklődő hallgatóság is bekapcsolódott.

A konferencián előadást tartott még Nyíri Andrea (Katolikus Pedagógiai Intézet). Balla Boróka Luca (PPKE JÁK, Ereky Kutatóközpont), Dornics Szilvia (PPKE BTK) és Bartl Bálint (PPKE Genezis), akik fiatal kutatókként a jelenkori, főleg a digitalizációval kapcsolatban felmerülő kihívásokra kerestek válaszokat.

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír