Olajszentelés

Mielőtt nagycsütörtök este megkezdődne a szent három nap liturgiája, az egyházmegyék ordináriusai összegyűjtik papjaikat és a plébániák képviselőit, hogy Isten áldását kérjék a szentségek kiszolgáltatásakor használt szent olajokra. Nagycsütörtök már az ókori római egyház életében is sűrű nap volt. Ekkor nyerték el a kiengesztelődést a bűnbánattartók, és ekkor fogadták vissza őket az egyház közösségébe, ahol már együtt ünnepelték meg az utolsó vacsora emlékezetét.

I. Adorján (Hadrianus) pápa 8. századi szertartáskönyve úgy rendelkezett, hogy nagycsütörtökön délben gyűljön össze a város papsága, s részesedjen a pápa által megáldott olajokból. Ezekkel térjen vissza ki-ki a saját templomába a húsvéti liturgiák vezetésére. Ez a szertartás a középkor elején a reggeli órákra helyeződött át, ahogy azt a legtöbb egyházmegyében most is ünnepeljük. 

Ez a közös ünneplés hivatott megjeleníteni a főpásztor és a papság osztozását a szolgálatban. Ahogy Jézus az utolsó vacsorán tanítványaira bízta küldetése folytatását, úgy részesednek az apostoli közösség mai utódai is Krisztus papságában. Papjaink ezért megújítják fogadalmaikat.

Hitünk szerint Jézus a Krisztus a Messiás, magyarul a Felkent. Ahogy Péter apostol fogalmaz: „A Názáreti Jézust fölkente Isten Szentlélekkel és erővel, és ő jót tett, bejárta az egész területet, és meggyógyított mindenkit, akiket megnyomorított az ördög, mert Isten vele volt. Mi tanúi vagyunk mindannak, amit ő tett a zsidók tartományában és Jeruzsálemben. Őt, akit fára feszítve megöltek, Isten harmadnapon feltámasztotta, és megadta neki, hogy láthatóan megjelenjék, de nem az egész népnek, hanem csak azoknak a tanúknak, akiket Isten előre kiválasztott: nekünk, akik vele együtt ettünk és ittunk, miután feltámadt a halálból.” (ApCsel 10,38–41)

Az Egyház ma is Krisztus gyógyító erejét kéri a betegek olajával megkentekre. Olajjal kenjük meg a keresztségre készülőket, a keresztségben és a bérmálásban részesedőket és a pappá szenteltek kezét, hogy akik az eucharisztiában együtt esznek és isznak a feltámadt Felkenttel, tanúságot is tegyenek róla az egész nép előtt.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír