A kereszténységet nem lehet magánszférába száműzni
Amikor napjaikban „Európát a bátortalanság és a félszegség kísértete járja be”, Reina bíboros a napi szentmise olvasmányai alapján értelmezte az olasz kereszténydemokrácia megalapítójának történelmi örökségét. Ahogy egykor Izrael bírájának, Gedeonnak sok próbatételen kellett keresztülmennie, úgy sok nehézséggel szembesült a mélyen hívő olasz politikus is. Amikor a Vatikáni Apostoli Könyvtárban végzett munkájának sötét és belső kihívásokkal teli évei alatt De Gasperi lassan kidolgozta azokat az ideálokat, amelyek politikai munkáját meghatározták, éppen az egzisztenciális és spirituális pusztaság ezen időszaka tette lehetővé számára, hogy mélyen magáévá tegye azt a meggyőződését, hogy a kereszténységet nem lehet csupán a magánszférába száműzni, hanem az befolyásolhatja, sőt meg is kell hogy határozza egy olyan nép kollektív választását, amely még mindig az evangélium értékei szerint ismeri fel önmagát.
Lehetséges a keresztény hit vezérelte demokrácia
Alcide De Gasperi igazi titka nemcsak a nemzetközi színtéren való eligazodás politikai képessége volt, hanem víziója is, amelyet az országról és a világról, a civilizációról és az újjáépítésről alkotott. A személyes ima és a keresztény spiritualitás tanulmányozása vezette el ahhoz a meggyőződéséhez, hogy „egy nemzetet az evangéliumból kiindulva és az evangélium erejével lehet építeni és újjáépíteni”. Nem azért, hogy a keresztény hitet mindenkire ráerőltesse, hanem hogy a krisztusi megváltás fénye minden emberre ráragyogjon. Ez az Istennel való bensőséges kapcsolat vezette őt arra a meggyőződésre, hogy lehetséges olyan demokráciát teremteni, amelyet a keresztény hit vezérel, és amely a közjó, a társadalmi igazságosság és a szabadság felé irányul.
Ne veszítsük el a transzcendencia iránti érzéket!
„Úgy vélem – szögezte le Reina bíboros –, ez a meglátása rendkívül érdekes és időszerű korunkban is, valamint az európai és világszintű események kontextusában. Tudatában vagyunk annak, hogy az igazi kihívás nem az állásfoglalás vagy a többé-kevésbé erős vezetők követése, hanem a keresztény tudat újjáéledésének elindítása, a transzcendencia újjáéledése, amelyet állandó felfelé irányuló törekvésként, minden igaz, igazságos, nemes, valódi és tiszteletreméltó érték felé értünk.
Ha elveszítjük a transzcendencia iránti érzéket – és véleményem szerint ma komolyan létezik ez a kockázat –, minden zavarosnak, értelmetlennek, mulandónak tűnik; egy pillanat alatt minden felemésztődik,
és vele együtt az emberi lélek is, ahogyan azt szomorúan tapasztaljuk napjaink krónikáiban.”
A keresztény hit ereje ma is lehetőségekkel teli korszakba vezetheti Európát
„De Gasperi álma – akárcsak Schumann, Adenauer és sok más politikus álma – egy olyan Európa volt, amely a Jézus Krisztus Istenébe vetett hit köré épül. És úgy tűnik számomra, hogy pontosan ez a mai kérdés.
Európa nem követheti egyszerűen a gazdasági hatalmak kereskedelmi stratégiáit, hanem arra van hivatva, hogy újra felfedezze önmagát, mély gyökereit, a hellenisztikus kultúra erejét, a keresztény hit erejét, egy szabad humanizmus szilárdságát.
Ezek azok a szilárd alapok, amelyek a múltban naggyá tették, és amelyek ma is egy új, kétségtelenül nehéz, de lehetőségekkel teli korszakba vezethetik Európát az emberi haladás és értékek terén. De Gasperi élete és elkötelezettsége azt mutatja, hogy ezek a dolgok nemcsak kívánatosak, hanem elérhetők is, amennyiben engedjük, hogy Isten bölcsességgel munkálkodjon egy alázatos és nagylelkű élet mélyén” – mondta homíliájában Baldo Reina bíboros.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
