Önkéntes házaspárok nélkül nem működik a családpasztoráció – Új magyar képzési anyag készül

Az Európai Unió támogatásával megvalósult nemzetközi projekt célkitűzése, hogy önkéntes házaspárok képzését segítse, akik szolgálatukkal az Egyház családpasztorációs tevékenységében vesznek részt különféle területeken, többek között a plébániákon – mondta a sajtóbeszélgetésen Nagy Károly esperes, a budapesti Rózsafüzér Királynéja-templom plébánosa.  

A helyi közösségi életről szólva Nagy Károly atya elmondta, hogy épp az előző napon tartották meg a jegyesek, együtt járó párok, fiatal házasok köréből szervezett új csoport első találkozási alkalmát.

A kezdeményezéshez a Katekumenális felkészítés a házasságra című, már magyar nyelven is hozzáférhető könyv adta az inspirációt, amelyet Ferenc pápa szorgalmazására adtak ki a Családok X. Világtalálkozójára, s amely részletesen kifejti a több éven át tartó házassági felkészítés folyamatát, szükségességét.

Nagy Károly atya a sajtóbeszélgetésen hozzátette: a plébániáján az egyedülállóknak is szerveznek közösségi találkozókat, és korábbi szolgálati helyén elváltak számára is szerveztek csoportot. Hozzátette: a kapcsolati válságban lévő házaspárok esetében „a rendszeres összejövetelek nyomán számos házasságot tudtak rendezni”.

Az esperes-plébános megjegyezte: hála Istennek egyre több fórumon foglalkozik a magyar egyház a családokkal, országosan Marton Zsolt családpasztorációért felelős püspök vezetésével, ugyanakkor egyházmegyei, plébániai szinten is sok jó gyakorlat vált be az elmúlt években, ezek az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) honlapján is olvashatók.

A szóban forgó Erasmus+ pályázat is a családokkal való törődést célozza – tette hozzá Károly atya –, bevonva a világi Krisztus-hívőket a szolgálatba, segítve ezzel a plébánosokat.

Török Bernadett, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Családirodájának vezetője, az Erasmus+ projekt gyakorlati megvalósításának felelőse Szénégető István atya, a Gyulafehérvári Főegyházmegye családreferense képviseletében beszélt a közös munkáról.

Elmondta, hogy a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a családpasztoráció hatékony megszervezése sok kihívás előtt áll, meg kell szervezni a tömbben élők (adott helyen közel negyven házaspár) pasztorációját, ugyanakkor a főegyházmegye hatalmas területén, 58 ezer négyzetkilométeren szórványban élő katolikus családok lelkipásztori ellátását is.

„Önkéntesek bevonása nélkül ez lehetetlen” – mondta Török Bernadett, hozzátéve: a szolgálat mélysége, minősége nagymértékben függ attól, hogy kapnak-e támogatást. A családokért tenni akaró házaspárok jószándéka mellé oda kell tenni a tudást is.

A lehetséges képzésükhöz kerestünk modelleket, pályázatokat, forrást, így találtunk rá az Erasmus+ felnőttképzési pályázatában egy nem iskolarendszerű képzést támogató pályázattípusra – folytatta az irodavezető.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye Családirodája a nemzetközi pályázathoz felvette a kapcsolatot Nagy Károly atyával, akit Török Bernadett már korábbról ismert, tudta, hogy az esperes-plébános szívügye a családpasztoráció.

A továbbiakban a gyulafehérvári központ és a budapesti Rózsafüzér Királynéja Plébánia projektfelelősei közösen dolgozták ki a képzést, amelynek anyagát használni lehet plébániai és országos szinten egyaránt. Megkezdődött a tapasztalatcsere és a háromnapos találkozók Erdélyben és Budapesten.

Hatalmas élményt jelentettek ezek az alkalmak – tette hozzá Török Bernadett –, megismertük egymás értékeit, például megtanultuk az örökbefogadó családok közösségi támogatásának formáit a budapestiektől, Erdélyben e speciális helyzetben lévő házaspárokkal való csoportos foglalkozás ugyanis korábban ismeretlen volt.

Az Erasmus+ pályázat révén kialakított képzés hat témát érintett, és a projektben részt vevők tesztalkalmakat is tartottak. Magyarországon a házas életstílusról (Papp Miklós görögkatolikus lelkipásztor tartott e témában tréninget), a nevelésről (Uzsalyné Pécsi Rita jóvoltából), valamint az önkéntességről (B. Balogh Edit a szegedi Talentum Alapítványtól) szóltak az előadások, Gyulafehérváron az önismeret (Fleisz Kinga szatmárnémeti pszichológus), a teológia, a Szentírás családról szóló tanítása (Szénégető István atya) és az életvédelem (Keresztes Ilona előadásában) volt a téma.

A három-három napos gyakorlati modulokban önkéntes házaspárok vettek részt.

A szerdai sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a képzés után hat fejezetből álló, a családok segítségét célzó oktatási anyag készül, amely ingyenesen elérhető majd a családpasztorációval foglalkozó hazai központi egyházi honlapokon és a gyulafehérvári főegyházmegye megfelelő internetes portáljain.

A Rózsafüzér Királynéja Plébánián megtartott sajtóeseményen önkéntes családpasztorációs házaspárok is részt vettek, és beszámoltak a képzés során tapasztaltakról.

Capdebóné Szabó Viktória és Capdebo Ákos hangsúlyozták, hogy az együttes szolgálat a saját házasságukat is támogatja, fejleszti, egyúttal megfogalmazták, hogy a családpasztoráció nem csupán jegyesoktatást jelent, a házaspárok kísérése-segítése élethosszig tartó folyamat.

Major-Matuska Ágnes kifejtette, a férjével együtt korábban is aktívan részt vettek a családpasztorációban házasköri vezetőként, a képzés révén azonban jóval felkészültebbek lettek, s a közös célért végzett szolgálat az ő házasságukat is erősíti.

Újságírói felvetésre Nagy Károly atya elmondta, a jövőben akár meg is ismételhető a képzés, ez döntés, szervezés kérdése, de a későbbiekben letölthető képzési anyagot autodidakta módon is feldolgozhatják a családpasztorációban szolgáló házaspárok.

Török Bernadett hozzátette: a Gyulafehérvári Főegyházmegyében már tervezik a képzés ismétlését, ugyanakkor arról is beszélt, hogy lényegében „szemléletformáló alapképzésről” van szó, amelynek segítségével az önkéntes segítő házaspár felfedezheti a „szívtémáját”, azt a pasztorációs területet, amelyben tevékenykedni és fejlődni szeretne.

A képzés újdonsága, hogy segíti a plébánosok és a szolgálatot vállaló házaspárok egymásra találását is.

A Gyulafehérvári Főegyházmegyében a képzés nyomán különféle elköteleződések, hivatások születtek, vannak párok, melyek plébániai szinten vagy kisebb régióban, esperesi kerületben, mások egyházmegyei szinten szeretnének szolgálni. A családpasztorációban tevékeny házaspárok számára központi szakmai napokat is terveznek – tette hozzá Török Bernadett, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Családirodájának vezetője.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Magyar Kurír