A csíksomlyói búcsú eredetéről szóló, 81 éves forrásból vett szemelvénnyel állít emléket az idei rendhagyó pünkösdnek Apor Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa. Bemutatják Nagy Borbála (1904–1994) csíkszeredai írónő Pünkösdi búcsú Csíksomlyón című cikkét, amely 1939. április 1-jén jelent meg a Reményik Sándor szerkesztette Pásztortűz című kolozsvári folyóirat hasábjain.
Ugyancsak május 30-án, szombaton Ritoók Ágnes, a Régészeti Tár vezetője egy Liptótepláról származó, 14. századi, kehely formájú keresztelőmedence bemutatásával arra is emlékeztet, miként kereszteltek a középkorban húsvét vagy pünkösd előestéjén.
Május 31-én, pünkösdvasárnap reggel Gödölle Mátyás művészettörténész egy 17. század második feléből származó rézmetszet segítségével a Szentlélek eljövetelének képi ábrázolását szemlélteti. Ahogyan az általa bemutatott képen is látható, a keresztény ikonográfia a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta.
Pünkösdhétfőn, június 1-jén reggel Bárány Annamária archaeozoológus a galambszimbolika nyomába ered, írásában a feltárásokon előkerült galambcsontok és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómiai tradíciók is előkerülnek.
A minden este 8 órakor frissülő Pénzek színes világa című videóblog numizmatikusa, Tóth Csaba május 31-én, vasárnap érmeken és zsetonokon keresztül a pünkösdi királyságról beszél, június 1-jén, hétfőn Egyedül Istené a dicsőség címmel az Erdélyi Fejedelemség pénzein olvasható vallásos szövegek titkait tárja fel.
*
Pünkösd a Szentlélek kiáradásának keresztény ünnepe. A keresztény egyház arról emlékezik meg a húsvétot követő ötvenedik napon, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.
Az ünnephez számos néphagyomány kapcsolódik: a pünkösdi királyságtól kezdve a pünkösdi királynéjáráson keresztül a zöldághordásig, a barátságkötő mátkálásig, a pünkösdi ladikázásig változatos szokások maradtak fenn a különböző településeken. Ma talán a csíksomlyói búcsú a legismertebb esemény, a székelyföldi Mária-kegyhelyen pünkösd szombatján mutatnak be szentmisét a két Somlyó-hegy közti szabadtéri oltárnál.
Forrás: MTI
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria