Operai előnéző – Merítések a következő évadból

Az operaházi szezon első kiemelt premierje november 15-én a Lohengrin lesz. Wagner zenedrámáját Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezi, és az ifjú vezető karmester, Rajna Martin vezényli. A kettős szereposztás elsője abszolút nemzetközi rendű és rangú gárda: Christopher Sokolowski (Lohengrin), Johanni van Oostrum (Elsa), Egils Siliņš (Telramund), Kutasi Judit (Ortrud), Derek Welton (Madarász Henrik), Kostas Smoriginas (A király hirdetője). A második pedig a legjobb hazai erőkből merít mások mellett Brickner Szabolcs, Kolonits Klára, Szemerédy Károly és Rálik Szilvia személyében.   

A Fideliót, Beethoven „szabadító operáját” Tobias Kratzer 2020-as (DVD-n is megjelentetett) londoni rendezésében tűzik műsorra 2026 áprilisában. Halász Péter zenei irányításával a főbb szerepekben Szántó Andrea és Rálik Szilvia, Pavel Černoch és Kovácsházi István, Palerdi András és Kiss András, Cser Krisztián és Szemerédy Károly váltja egymást. 

Mozart vígoperáját, a Così fan tuttét Székely Kriszta állítja színpadra az Eiffel Műhelyházban. A Török Levente által vezényelt májusi előadások közreműködői Megyimórecz Ildikó, Kálnay Zsófia, Ódor Botond, Dobák Attila, Miklósa Erika és Kovács István lesznek.   

A jövő évi Bartók Tavasz programjába illeszkedve két ősbemutatóra is sor kerül az Eiffelben. Vajda János – Friedrich Dürrenmatt A baleset című kisregényéből született – Az ítélet és Selmeczi György – Thomas Mann fiatalkori műve nyomán komponált –Királyi fenség című operái Szabó Máté rendezésében, Kovács János vezényletével kerülnek színre.  

Puccini Turandotjában mint Ismeretlen herceg (Kalaf) Giorgi Sturua debütál az Operaházban; Andrei Danilov a Bohémélet Rodolfójaként és a Rigoletto Mantovai hercegeként, Vassilis Kavayas az Olasz nő Algírban Lindorójaként tér vissza Budapestre; Gosh Sargsyan Verdi Requiemjében a basszus szólót énekli. A hagyományos húsvéti Parsifal-előadásokat ezúttal az Európa-szerte foglalkoztatott Wagner-dirigens, Constantin Trinks vezényli.

Ókovács Szilveszter főigazgató az évadbejelentőn

Kétségtelenül az évad szenzációjának ígérkezik, hogy Anna Netrebko először lép fel Magyarországon színpadi előadásban. Korábban az Andrea Chénier Maddalenáját (az Erkel Színházban), Toscát (a Müpában), majd A trubadúr Leonoráját (az Eiffelben) énekelte koncertformában, jövő júniusban Verdi Macbeth című operájának Ladyjét alakítja Matthew Wild idén bemutatott izgalmas olvasatában.

A Sztárestek zongorával-sorozat keretében újfent világsztárok sora látogat Budapestre; 2025/26-ban Joseph Calleja, Ludovic Tézier, Freddie De Tommaso, Asmik Grigorian, Aigul Akhmetsina és Long Long, Nadine Sierra, valamint Michael Volle ad ária- és dalestet.

A „kedvezményezett” Mozart nyolc operája, daljátéka szerepel a kínálatban, Beethoven említett Fidelióján és a két Wagner-zenedrámán túl Verdi-, Puccini-, Rossini- és Donizetti-darabok alkotják a jövő évad repertoárját. A hazai szerzők művei közül újra játsszák Eötvös Péter Valuska című (utolsó) operáját, amely 2024-ben az év ősbemutatója díját nyerte el az International Opera Awardson. Erkel Ferenctől a Bánk bán mellett az Operaház megnyitójára szánt, Wagner-hatást tükröző opus, az István király is elhangzik egy lemezfelvétellel egybekötött koncerten, a magyar államiság 1025. évfordulóját ünneplő sorozat zárásaként, 2026. február 15-én.    

A Magyar Nemzeti Balett műsorán először látható egy szezonon belül Csajkovszkij mindhárom balettje, a Csipkerózsika, A diótörő és A hattyúk tava. (November 28. és január 11. között A diótörő – főpróbával együtt – negyven előadása alighanem rekord.) Az „egész estés” magyar koreográfusokat Seregi László Rómeó és Júlia, illetve Venekei Marianna A vágy villamosa című alkotásai képviselik. 

A zenekari hangversenyek műsorában ismét feltűnik két különösen grandiózus mű: Mahler 8. („Ezrek”) szimfóniája és Schönberg késő romantikus Gurre-Liedere. Az előbbi októberben, az Operaházban, az utóbbi májusban, a Müpában.   

A fejlesztési tervek szerint 2025. november 7-én nyílik meg az Eiffel Műhelyház új koncerthelyszíne, a több mint ezer fő befogadására alkalmas HangÁR, amely könnyűzenei, crossover- és jazzprogramoknak ad majd otthont. Felavatásán Bartók A kékszakállú herceg vára című operája hangzik el Komlósi Ildikóval és Kálmándy Mihállyal, Kovács János vezényletével.    

Fotó: Nagy Attila/Opera 

Pallós Tamás/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025. május 11-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.