Opus mirabile díjat kapott Terdik Szilveszter, a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport tagja

A huszonegy évvel ezelőtt alapított díjat minden esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága osztja ki különböző kategóriákban. Terdik Szilveszternek a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola gondozásában, 2014-ben megjelent, Görögkatolikus püspöki központok Magyarországon a 18. században –  Művészet és reprezentáció című könyve a tavalyi tudományos publikációk közül az egyszerzős tanulmányok, monográfiák kategóriában kapta meg a legtöbb szavazatot.

A kötetet Galavics Géza művészettörténész, akadémikus méltatta. Kiemelte, hogy a szerző a történeti Magyarország mind földrajzi, mind tudományos szempontból periferikusnak vélt emlékanyagának feldolgozásával jelentősen hozzájárult a művészettörténet egyik régi adósságának törlesztéséhez. A méltató kiemelte, hogy a görögkatolikus közösségek sokszínű, különböző nemzetek saját hagyományait magába olvasztó művészeti emlékei végre egy kötetben jelentek meg, ami azért is nagyon fontos, mivel az utódállamok szakmai publikációiban sokszor tudatosan mellőzték a szomszédok eredményeit. Galavics Géza hangsúlyozta, hogy a könyvben kibontakozó egységes látásmódot igazából csak az tudja képviselni, aki jól ismeri a Kárpát-medence történetét, művészettörténetét. A szerző bizonyította, hogy járatos ezeken a területeken, ami azt eredményezte, hogy a könyvben földolgozott püspöki központok 18. századi művészettörténete mellett több fontos egyháztörténeti, társadalomtörténeti kérdésbe is betekinthet az olvasó.

Galavics Géza kiemelte továbbá, hogy a kötet olvasását a folyamatosan változó nézőpontok teszik izgalmassá. A könyv vezérfonala a különböző kultúrák találkozása során felmerülő problémákra keresett válaszok sorozata: keleti és nyugati egyházi tradíciók, különböző művészeti hagyományok az egyes egyházmegyékben is eltérő választások elé állították a főpapokat, akik mégis arra törekedtek, hogy a görögkatolikusokat ne csak politikailag, társadalmilag emeljék föl, hanem saját, egyházi-felekezeti identitásukat is kialakítsák. A méltató megjegyezte, hogy a könyvön jól érződik az a többlet, amit a szerző onnan merített, hogy ő maga is görögkatolikus, és otthonosan mozog abban a közegben, amelyről írt.

Forrás és fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Magyar Kurír