Örömünnep Pekingben – Hat hónap pandémiás bezártság után újranyitották a székesegyházat

Még július 16-a hajnala előtt a Krisztus-hívők, fiatalok és idősek egyaránt, a főtemplom előtt vártak imádkozva, hogy szeretett liturgikus, pasztorális terük újra megnyissa kapuit. Mint ahogy az első útjuk mindig a lourdes-i barlanghoz vezetett, majd az oltár körül adtak hálát ezért az alkalomért. A székesegyház épületegyüttese a templommal, az udvarral és a sekrestyével ismét megtelt imádkozókkal, egyházi énekekkel, mosollyal és gyerekzsivajjal.

A délután öt órakor kezdődő szertartás során Joseph Li Shan pekingi érsek kiszolgáltatta a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentségét a katekumeneknek. Az izgalom és az öröm látszott mindenkin, különösen a felkészítők, a nővérek és papok arcán, akik a pandémiás időben vezették a katekumeneket.

Li érsek utalva a 126. zsoltár soraira („Kik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak. Csak mentek és sírtak, úgy vitték vetni vetőmagjukat; de ujjongva jönnek vissza majd, s úgy hozzák a kévéiket.”) arra buzdította a jelenlévőket, hogy ezt az örvendezést tapasztalják meg mindnyájan.

„A keresztség révén a fény gyermekei vagytok, a bérmálkozásban Krisztus küld benneteket”, „a keresztség nem pusztán egy rituálé, hanem egy belső átalakulás. Éljetek hiteles hitéletet, új lelkületet és azonosságot felöltve, mely Krisztusé… Legyetek a világ világossága és a föld sója, jelenvalóvá téve Krisztust, és legyetek az Úr reményének hordozói szeretettel és szolgálattal” – hangsúlyozta homíliájában a főpásztor.

Joseph Zhao, a székesegyház plébánosa megköszönte a jelenlévőknek, hogy a pandémiás időben is együtt tudtak maradni, és arra buzdította őket, hogy a közösség oltalmazza az „új hajtásokat”, hogy így együtt tudjanak növekedni a szinodalitás útján az Egyházban. A székesegyház újranyitásával Pekingben visszatért a normális kerékvágásba a liturgikus és pasztorális élet.

Fordította: Kuzmányi István

Forrás és fotó: Fides

Magyar Kurír