Orosz Atanáz felszentelte a diósgyőri templom új ikonosztázionját

A kezdetekben még vakolatlan, belül aljzatbetonos épület lassan „öltözködött” a korábbi parókusok és hívek munkája révén. Torony épült, idővel a vakolás és a kerítés is elkészült, majd a parkettázás, a belső festés, az üvegre festett képállvány elhelyezése, a padok elkészítése következett.

A ma élők pedig folytatják elődeik munkáját; támogatásukkal teljes ikonosztázion készült a hatvanadik templombúcsú ünnepére. A képállványt Orosz Atanáz püspök szentelte meg az ünnepi Szent Liturgián.

„Meglátogatta népét az Isten” – a búcsúi liturgián fölolvasott evangéliumi szakasz (Lk 7,11–16) utolsó sorával kezdte az ünnepi homíliát a főpásztor, majd több ó- és újszövetségi példát is megemlített, amelyek Isten látogatásáról szólnak. Utolsóként Zakariás ehhez fűződő örömteli sóhaját idézte, mely szerint Isten „meglátogatta és megváltotta népét”. A Jézus mennybemenetelekor kapott ígéret – „Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig” (Mt 28,20) – a látogatás határtalanságát üzeni számunkra, mutatott rá.

A képállványon a tanító Krisztus folyamatosan szembetekint velünk, és föleleveníti látogatásának örökkévaló jellegét – mondta a püspök, majd hozzátette, Jézus azt akarja, hogy mi is hasonlók legyünk őhozzá. Saját képére és hasonlóságára teremtett bennünket az Isten, ezért lehetséges, hogy a testet öltött Istenige most már képekben is előttünk álljon. A testté lett Isten immár bennünket is arra indít, hogy magunkban engedjük restaurálni azt a csodálatos képmást, amelyet a Teremtő kezéből kaptunk.

A templom számunkra nemcsak szentséglátogatást, hanem az ikonosztázion szemlélését is jelenti, valahányszor betérünk oda.

Nemcsak mi látogatjuk a Szentet, hanem a Szent is ránk tekint és tekintetével megerőst.

Lehetővé teszi, hogy folytatódjon csodálatos, restauráló műve, amellyel helyreállítja bukott képmásunkat: hasonlóvá tesz minket a maga bölcsességéhez, jóságához, a maga képéhez – hangzott el a püspöki beszédben.

A képállványon ábrázolt ünnepek is tanítást, üzenetet hordoznak. Megtanulhatjuk belőle, hogy Krisztus hogyan élte át a különböző életkorokat és élethelyzeteket.

Merítsünk erőt az ő tekintetéből, és így hősiesen viseljük az élet nehézségeit!

– zárta beszédét Orosz Atanáz püspök.

*

A fából készült képállványon az alapképeket kiegészítik a templom védőszentje és a Mandylion képei. Lisieux-i Kis Szent Teréz (a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz nővér) mint az egység munkájának védőszentje lett a templom patrónája. Csontereklyéjét itt őrzik.

A munkástelepen egyedüliként megszervezett egyházközség története és temploma felépítéséért vívott harca Papp András Miskolc-Diósgyőr, Miskolc legtöbbet szenvedett egyházközsége címmel megjelent könyvéből ismerhető meg részletesebben.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír