Orosz ortodox tisztségviselő: Jeruzsálemben találkozhat Ferenc pápa Kirill pátriárkával

Ferenc pápa „körülbelül egy hete írt nekem arról, hogy Jeruzsálemben találkozót készítenek elő. Azt mondta, hogy Kirill pátriárkát testvérének tekinti, és teljes az egyetértés közöttük” – nyilatkozta Leonyid Szevasztyjanov.

Már tavaly felmerült Ferenc pápa és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája második találkozójának lehetősége, amely végül nem jött létre. A lehetséges helyszínek között Jeruzsálem, majd az ismét Asztanának átnevezett kazah főváros, Nur-Szultán jött szóba, ahol a Szentatya részt vett a világvallások és hagyományos vallások vezetőinek tanácskozásán. Kirill pátriárka lemondta a kazahsztáni fórumon való részvételét.

Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az egyházfők lehetséges jeruzsálemi találkozóját a Szentszék fagyasztotta be. A metropolita szerint a Vatikán egy tavasszal megtartandó eszmecsere lehetőségét mérlegelte.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka először 2016. február 12-én találkozott. Az eseményt történelmi jelentőségűnek minősítették, mert az 1054-es keresztény egyházszakadás óta ez volt az első alkalom, hogy a római katolikus egyház és a legnépesebb ortodox felekezet vezetője személyesen tárgyalt egymással.

A pápa legutóbb a La Nación című argentin lap március 11-i számában megjelent interjújában kifejezte, hogy kész lenne közvetíteni az orosz–ukrán háborúban.

Leonyid Szevasztyjanov február 27-én arról számolt be a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy a Szentatya tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, tárgyalásokat sürget a felek között, és kész lenne ezek helyszínéül a Vatikánt felajánlani. Az orosz óortodox tisztségviselő február 15-én ugyanennek a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét.

*

Kirill pátriárka március 11-én felhívást intézett a világ ortodox egyházai és más vallási felekezetei vezetőihez, köztük Ferenc pápához, valamint nemzetközi szervezetek tisztségviselőihez, mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, arra kérve őket, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház szerzeteseinek a kijevi barlangkolostorból való kiűzése ellen. A pátriárka sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán állami vezetés ezzel az intézkedésével „a legdurvább módon lábbal tiporja” a demokratikus normákat, valamint az emberi és szabadságjogokat, amelyek tiszteletben tartása iránt elkötelezettnek vallja magát. Érvelése szerint a kolostorhoz intézett ultimátum jogilag megalapozatlan, a szerzetesek kilakoltatása indokául szolgáló állítólagos szabálytalanságokat pedig egy olyan bizottság állapította meg, amelynek – politikailag befolyásolt – tevékenysége nem volt átlátható. A kolostor erőszakos bezárása „oda vezet majd, hogy megsértik ukrajnai hívők millióinak vallásszabadsághoz való jogát” – figyelmeztetett Kirill pátriárka. Nehezményezte, hogy a szerzetesekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, kolostorukban az ukrán biztonsági szolgálatok házkutatást tartottak, és lejárató kampányt indítottak ellenük Ukrajnában.

A pátriárka a kijevi Pecserszka lavra jelentőségét hangsúlyozva rámutatott, hogy ez volt az első, 11. század óta létező kolostor a Kijevi Ruszban, amely „az orosz, ukrán és fehérorosz nép közös lelki és szerzetesi hagyományának őse. Ez civilizációnk és nemzeti kultúránk bölcsője”. Ezeréves történelme során a kolostor többször szenvedett a keresztényekkel szembeni támadásoktól, idegen hódításoktól, üldöztetéstől. „De csak a harcias ateista hatalom idején, a huszadik században űzték ki a kijevi Pecserszka lavra szerzeteseit a kolostorból” – tette hozzá Kirill. Emlékeztetett, hogy a szerzetesek élesztették újjá a kolostort, jelentős erőfeszítéseket téve és erőforrásokat megmozgatva helyreállítására, a régi lelki hagyományok újjáélesztésére, minimális állami segítséggel, vagy anélkül.

A kijevi barlangkolostor jelentős ortodox kegyhely, ahol több mint kétszáz szerzetes, illetve novícius él; zarándokok ezrei keresik fel évente. Emellett az Ukrán Ortodox Egyház adminisztratív központja. Március 29-ben szabták meg a szerzetesek kilakoltatásnak határidejét, akik közölték, hogy nem hajlandók alávetni magukat a határozatnak.

Forrás: MTI

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír