Ortodox püspöki Szent Liturgiát ünnepeltek a I. Niceai Zsinat 1700. évfordulója alkalmából Pécsett

A szertartás helyszíne üzenetet hordoz. Az ókeresztény sírkamrák egy olyan korszak emlékeit őrzik, amikor még Sopianae városának 3–4. századi ókeresztény közössége idejében megosztottság nélkül, egységben létezett a nyugati és a keleti kereszténység.

A szent liturgián együtt imádkozott Metodije Marković archimandrita, a szerb kovini kolostor (a ráckevei Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele kolostor) apátja; Varnava Knežević protosyncellus, érseki titkár; Mitrofan Gajić szerzetes, a Grabovac kolostor (grábóci szerb ortodox kolostor) papja; Jovan Bibic santovaci pap, a dunaszekcsői szerb parókia adminisztrátora; Milan Eric pap, pécsi parókus; Andras Strijk protodiakónus és Stefan Milisavić diakónus.

A négy nyelven – görögül, latinul, szerbül és magyarul – celebrált szertartáson részt vett Felföldi László pécsi megyéspüspök; Péterffy Attila polgármester; Zag Gábor alpolgármester; Svetlana Stankovic, a Szerb Köztársaság budapesti konzulja, valamint Vladimir Gak, a Vajdasági Kereskedelmi Kamara elnöke.

A szent liturgián elimádkozták a nicea-konstaninápolyi hitvallást (Credo). Lukiján Vojislav Pantelić metropolita szentbeszédében emlékeztetett az első egyetemes zsinaton alapuló Egyház egységének fontosságára.

*

Az apostoli hitvallás (Hiszekegy) kibővített szövege a 325-ben megtartott Niceai Zsinaton, valamint a 381-ben, a Konstantinápolyi Zsinaton megfogalmazott hitletéteményt tartalmazza. A benne foglalt – a Szentháromságról és Jézus Krisztus isteni személye által magára vett emberi természetéről szóló – tanítás hitünk és keresztény életünk alapja. A tanítás minden torzítása következményeiben az egész hitrendszert, az erkölcsi életet is fenyegette. Ezért az Egyház különös gonddal lépett föl minden ilyen tévedéssel és eretnekséggel szemben, s újból és újból kifejtette az igaz hitet.

Az első egyetemes zsinatot is éppen egy eretnek mozgalom, az arianizmus elítélése okán hívta össze Nagy Konstantin, a Római Birodalom császára Kr. u. 325-ben Niceába. A mai Törökország területén található város latin neve volt Nicea, míg görögül Nikaia; mai török neve İznik – az ország nyugati felén, Bursa tartományban fekszik, Konstantinápoly mellett.

A Niceai Zsinaton a birodalom több mint 250 püspöke vett részt. Az eretnek tanokat hirdető arianizmust – mely szerint a Fiú nem egylényegű az Atyával – elítélték; vezetőjüket, Ariust kiközösítették. E zsinat történelmi jelentőségű esemény volt, az első törekvés arra, hogy az egész keresztény világot képviselő gyűlésen jussanak konszenzusra az Egyházban.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Mándity Predrág (Pécsi Szerb Ortodox Egyházközség)/Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

Magyar Kurír