Ősi hagyományok és jövőbeli távlatok – Keleti kánonjogi kongresszust tartottak Budapesten

A bécsi székhelyű társaság 1969-ben alakult, elsősorban katolikus és ortodox kánonjogászokat tömörítő nemzetközi szervezetként, jelenleg mintegy 300 tagot számlál. Szabályzata szerint feladata  a tudományos együttműködés biztosítása az ortodox és katolikus keleti kánonjogászok között, ideértve a keleti egyházakat érintő állami jog területét ismerő szakembereket is.

A Keleti Kánonjogi Társaság tevékenységének kiemelkedő eseménye a rendszerint kétévente megrendezett világkongresszus. Ezek eddigi témái között egyaránt megjelentek a jogtörténet és a hatályos jog kérdéskörei, de államegyházjogi területek is. A társaság erős magyarországi kapcsolatainak jele, hogy az elmúlt 25 évben már harmadszor került sor hazánkban e rangos tudományos eseményre. A Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) kevéssel megalakulása után a latin és keleti kánonjogi társaság együttes ülésének lehetett házigazdája, mely az Egyház területi és személyi szerveződési formáit tárgyalta (2001). A Primacy and Synodality című kongresszus 2017-ben Debrecenben, a Hajdúdorogi Metropólia szervezésében zajlott.

Jelen konferencia a pápa „péteri funkcióinak”, tudniillik azon jogköreinek a tárgyalására összpontosított, amelyek az „isteni jogból” fakadóan illetik meg a római püspököt, s mint ilyenek az Egyház lényegi szerkezetéhez tartozó szerepkörök. Ezek pontosabb beazonosítását és gyakorlásuk ökumenikus igényű újragondolását már Szent II. János Pál is szorgalmazta Ut unum sint kezdetű, ökumenikus törekvésekről megfogalmazott enciklikájában (UUS, 95). A jelen konferencia témaválasztását a Keresztény Egység Előmozdításának Dikasztériuma által kiadott, a pápaság jövőjével foglalkozó Róma püspöke. Primátus és szinodalitás az ökumenikus párbeszédben és az Ut unum sint körlevelére adott válaszok című dokumentum is inspirálta, a kongresszus tematikáját azonban ettől függetlenül alakították ki.

A többnapos  szakmai programban 33 előadó vett részt. A konferencia 12 szekcióelőadást és egy háromfős kerekasztal-beszélgetést foglalt magában.

A bevezető köszöntőket Kuminetz Géza, a PPKE rektora, Arszeniosz Kardamakisz ausztriai görög ortodox metropolita, valamint Szabó Péter, a KJPI elnöke tartotta.

A két nyitó előadást a társaság elnöke, Grigóriosz Papathomász perisztéri ortodox metropolita, illetve Erdő Péter bíboros tartotta. A főpásztor többek között a szent kánonok közös katolikus-ortodox örökségének mai különleges ökumenikus jelentőségéről is beszélt.

A kongresszus öt szekcióban zajlott, egy kerekasztal-beszélgetéssel. A keddi első szekció a római püspök szerepének antik kori felfogását tárgyalta ortodox és katolikus szempontból.

Ezt követően az infallibilitás központi kérdésének ortodox és katolikus megközelítése került górcső alá Job Getcha pizídiai ortodox metropolita, az ortodox–katolikus párbeszéd közös bizottságának ortodox társelnöke, illetve Philip Goyret, a római Pápai Szent Kereszt Egyetem professzora részéről. E téren az ortodoxia az Egyház tévedhetetlenségét állítja a középpontba, a katolikusok figyelme viszont ma a dogma lényegi tartalma pontosabb megértésére (relecture) összpontosul.

A jövő távlatait tárgyaló előadások között olyan fontos témák kerültek elő, mint a római püspök és az episzkopátus kapcsolata; a püspökök feletti hatalom alapjai; a római püspök szerepének újszerű megértése; sajátos szerepe a helyi egyházak viszonylatában; valamint a szinodalitás terén betöltött funkciója.

A kongresszus gyakorlatában újdonságot jelentett az a programblokk, amelyben tizenkét előadó párhuzamos szekcióelőadásokkal bővítette a tematikát és gazdagította a szakmai vitákat.

A konferencia előadói 12 egyházból és 14 nemzetből érkeztek. A rendezvény geográfiailag is világkongresszusnak mondható, hiszen a több mint 60 főnyi külföldi résztvevő között az európaiakon túl többen érkeztek az USA-ból, Indiából, a Szentföldről, Törökországból, illetve egy-egy fő Libanonból, Kamerunból és Dél-Afrikából is. Ez nyilvánvaló jele annak, hogy a keleti kánonjog mára túllépett korábbi, hagyományos földrajzi keretein.

Mint arra köszöntőjében a KJPI elnöke felhívta a figyelmet, a program kidolgozói kifejezetten egy-egy katolikus és ortodox előadót kértek fel az egyes témák tárgyalására, annak érdekében, hogy az érdemi eszmecsere minél hatékonyabb legyen. E dialógikus jelleg fontosságát húzta alá a kongresszus I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkától választott mottója is, mely szerint: „A tudás párbeszédet teremt. A dia-logosz révén közösséget teremtünk a másikkal; javaslunk, elfogadunk, meghallgatunk, megvitatunk, és pozitív módon megtanulunk megérteni minden – egyébként egymásnak ellentmondó – szempontot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tartalmas eszmecserét folytassunk”.

A kongresszus tematikája az ökumenikus párbeszéd és a keleti kánonjog egyik legfontosabb kortárs kutatási területe. Az eszmecserék újra megerősítették, hogy bár az osztatlan első évezred közös hagyományaihoz történő visszatérés változatlan formában aligha lehetséges, e közös egyháztani-fegyelmi örökség a jövő szemszögéből továbbra is igen fontos mintákkal és tapasztalatokkal szolgál.

Az esemény szakmai részének zárónapján az esztergomi Szent Adalbert Központban került sor a Társaság tisztújítására. Ezt követően a főegyházmegye vendégeként a Prímás Pincében került sor a kongresszus záró gálavacsorájára. A program zárása után péntek délelőtt fakultatív kirándulás keretében a konferencia még itt maradt résztvevői a szentendrei kiránduláson vettek részt, ahol megtekintették a szerb egyházi múzeumot. Este a Budapesten tartózkodó Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka – aki maga is a Társaság alapító tagja – a Múzeum utcai Fanarion – Ortodox Keresztény Dialógus Központban fogadta a Társaság új elnökségét és tagjait.

A Dialógus Központban a Társaság tagjai számára adott audencia után I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Erdő Péter bíboros prímás érsek között személyes megbeszélésre került sor.

Szöveg: Szabó Péter, a KJPI elnöke

Fotó: Merényi Zita; Lambert Attila

Magyar Kurír