A Mosolygó Szűzanyát köszöntötték Osliban

Hazai – 2015. augusztus 16., vasárnap | 20:02

Nagyboldogasszony-búcsút ünnepeltek a rábaközi Osliban, a Mosolygó Szűzanya kegyhelyén augusztus 16-án. Az ünnep celebránsa és szónoka Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Osliból elszármazottak az elmúlt években felelevenítették a gyalogos zarándoklatok hagyományát. Idén Kapuvárról, Veszkényből, Fertőszentmiklósról, Acsalagról érkeztek gyalogosan az osli nagybúcsúra. Az összegyűlt hívek ebben az évben is megtöltötték a kegytemplomot és környékét, valamint a szabadtéri szentmisének helyet adó Kálváriát.

A kalocsa-kecskeméti érsek szentbeszédében az igazi, örök, legyőzhetetlen napunkra, Krisztusra és édesanyjára irányította a figyelmet. A Jelenések könyve azt írja az asszonyról: öltözete, mint a nap. Ő az, a Szűzanya, aki Krisztusba öltözve elnyerte a dicsőséget. Tanulnunk kell Máriától, akit a teljes tanítványság, teljes együtt gondolkodás jellemzett. Ez a mi feladatunk is: magunkra kell öltenünk Krisztust.

Az érsek itt a keresztségre emlékeztetett, amikor jelképesen új ruhát kaptunk. Krisztus lelkületét kell magunkra vennünk, és ebben a Szűzanya a példánk.

Krisztus követése életforma, lelkület – hangsúlyozta Bábel Balázs. – A Szűzanya meghallgatta Krisztus szavát, elgondolkodott rajta, és a szívébe véste. És alárendelte magát az Atya akaratának. A mi feladatunk is az, hogy keressük Isten akaratát, amely nem más, mint hogy mindannyian eljussunk az üdvösségre!

De Isten meghagyja az emberi szabadságot. Küzdelmeink, akár elutasításaink közepette akarja, hogy elnyerjük az üdvösséget. Rejtélyes ez, mégis, keresni Isten akaratát nem más, mint keresni azt, hogyan juthatunk el az üdvösségre – emelte ki a szónok.

Majd figyelmeztetett: a keresztény ember nevében is hordozza Krisztust. A kalocsai érsek arra buzdított, mindig tegyük föl a kérdést életünk bizonytalan, nehéz helyzeteiben: „Mit tenne most Jézus?” Mi is napba öltözöttekké válhatunk, ha Krisztus lelkületét öltjük magunkra.

Végül Nagyboldogasszony ünnepéről szólva Bábel Balázs rámutatott: ez az egyik legszemélyesebb és egyben legközösségibb ünnepünk is. Személyes, mivel megmutatja az emberi élet célját; magyar népünk számára pedig a legközösségibb, mert István király halála előtt, Mária mennybevétele ünnepén a mindenkori magyarságot ajánlotta fel a Szűzanyának.

A szentmisét körmenet, majd a templomba visszatérve oltárkerülés zárta. Az ünnep az osli népvesperás eléneklésével ért véget délután a kegytemplomban.

A Győr-Moson-Sopron megyei Osli templomának főoltárán található kegyszobor, mely a kisded Jézust karján tartó Szűzanyát ábrázolja, Kismartonból (ma Eisenstadt, Ausztria) származik. A 17. század elején készült 90 centiméter magas, hársfából készült „öltöztetős” Mária-szobrot Esterházy Pál nádor adományozta a kápolnának és a falu népének 1690-ben. Kedves arckifejezése miatt nevezik Mosolygó Szűzanyának (vagy Mosolygó Máriának, Mosolygó Boldogasszonynak).

A mai kegytemplom helyén 1390-ben épült az első kápolna Szűz Mária tiszteletére. A hagyomány szerint már ennek Mária-képe előtt is sok csodás gyógyulás történt. A kápolna többször elpusztult és újjáépült az évszázadok során. A templom 1766-ban nyerte el barokk formáját. A rokokó oltár körül ma is látható fogadalmi tárgyak, hálatáblák, ott hagyott mankó tanúsítják és hirdetik a Szűzanya közbenjárására Osliban történt gyógyulásokat és elnyert kegyelmeket.

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír

#búcsú #egyházmegyék #Szűz Mária #ünnepek #zarándoklat

Kapcsolódó fotógaléria