Össze lehet egyeztetni az Egyházat és a mesterséges intelligenciát?

Hazai – 2025. május 25., vasárnap | 16:01

Jól tanítani, értőn használni, ellenőrizni az eredményét és közben megőrizni emberi kapcsolatainkat ⎯ a mesterséges intelligenciának hívott nyelvi modellek fejlődéséről, hasznáról és a Katolikus Egyházban betöltött szerepéről tanácskoztak, vitáztak a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia szervezésében május 15-én megtartott konferencián Budapesten, a Párbeszéd Házában.

A mesterséges intelligencia mibenlétét, működését, pozitívumait és árnyoldalait ismertette bevezető előadásában Robert Ballecer amerikai jezsuita. Miközben a technológiai szakértő példákkal demonstrálta az MI zavarbaejtően ügyes kép- és szövegalkotó képességét, azt is bemutatta, hogy az nem egy gondolkodó gép. A jelenlegi MI-k egy elképesztően hatalmas adatbázisból dolgozó, az emberi visszajelzésekből tanulni képes nyelvi modellek, amelyek az információk jellemző kontextusából valószínűségszámítással alkotják meg válaszukat. Ezért fontos, milyen információkon tanítjuk és hogyan kérdezünk tőle, illetve milyen visszajelzést adunk a válaszaira.

Hatékony eszköz nemcsak fordításra, írásra és illusztrációk alkotására, de betegségek diagnosztizálására, kódolásra és még az emberkereskedelem elleni küzdelemre is.

Hátránya ugyanakkor például a hatalmas energiaigénye és az ebből fakadó ökológiai lábnyoma, illetve a munkamódszeréből adódó hallucináció nevű jelenség ⎯ sokan megdöbbentek, amikor a magyarérettségire adott válaszához hozzáköltött egy nem létező irodalmi művet ⎯, amely dezinformációs hadjáratok eszköze is lehet. A jezsuita szerzetes azért arra figyelmeztetett: az új technológia használata közben is törekedjünk az emberi méltóság, igazságosság és kapcsolatok védelmére.

Nem látjuk, mikor valós, mikor nem

A nyelvi modellek meghatározó magyarországi kutatója, Prószéky Gábor nyelvész a nyelvi modellek evolúcióját bemutató előadásában többek között azt hangsúlyozta, hogy bármit is készítünk egy ilyen programmal, ellenőrizni kell, hogy igaz-e, ugyanis a gép nem mindig a valósat állítja. Ráadásul mindig mást mond, „jobb esetben hasonlót”, ha ugyanazt kérdezzük két különböző időpontban. Ezért

nem lehet ellenőrizni sem, minden egyes válasz tulajdonképpen egy nem megismételhető kísérlet.

Példaként bemutatta, hogy a konferenciára készülve kérte az egyik nyelvi modellt, a magyar Pulit, hogy írjon néhány bekezdést az mesterséges intelligenciáról, de véletlenül félreütötte az utasítást – mesterséges helyett mesterédest gépelt be –, mire a magyar fejlesztésű nyelvi modell a nyilvánvalóan nem létező mesterédes intelligenciáról írt egy rövid bemutató anyagot, úgy, mintha az valóban létezne.

Miben különbözik gép és ember?

Harai Levente SJ három 20. századi filozófus elméletét bemutatva járta körül, hogyan alakítja át az ember önértelmezését a technológia. Martin Heidegger a technikáról nem mint eszközről, hanem mint világképről, a lét feltárásának egy módjáról gondolkodott. Ebben a paradigmában a világ teljességgel megismerhető, mérhető és hasznosítható, elveszik a lét titokzatossága és költőisége. Harai Levente arra biztatta a hallgatóságot, hogy

ne erőforrásként tekintsünk egymásra, hanem váljunk újra nyitottá a világ rejtett dimenzióira és egymás felé forduljunk figyelő jelenléttel.

Ludwig Wittgenstein meglátása szerint a nyelv nem pusztán kommunikációs eszköz, hanem életforma, a világértelmezésünk és társas viszonyaink alapja. Harai Levente szerint épp az különbözteti meg az embert az MI-től, hogy képes a nyelvtani szabályszerűségek elsajátításán túl jelentést és értéket is tulajdonítani, részt venni az úgynevezett nyelvjátékban. Herbert Marcuse pedig arra figyelmeztetett, hogy a technológia eszköz a társadalmi rend fenntartóinak kezében: elnyomja a kritikus gondolkodást, a szabadság látszatát keltve fogyasztói logikát erőltet ránk. Miközben az emberi méltóság a kíváncsiság, a reflexió és a felelősségvállalás képességében rejlik. Mielőtt démonizálnánk a technológiát, Harai Levente emlékeztetett: az MI csupán a mi döntéseink irányát tükrözi válaszaiban.

Nem csak a technológiát, de a csapatmunkát is megtanulják a diákok

A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban nemcsak használják, hanem a diákokat tanítják is a mesterséges intelligencia helyes és etikus használatára. Nem előzmény nélküli ez a hozzáállás, hiszen az iskola már alapítása óta figyelmet fordít a modern technológiák és módszerek kidolgozására, átvételére.

A konferencián Mozgó Endre oktatási igazgatóhelyettes, a digitális kultúra tanára a gyakorlati képzés fontosságáról beszélt, és példaként a robotépítő versenyeket hozta, amelyen rendszeresen indulnak a diákok. Sokkal jobban megmarad a fiatalokban az, amit a gyakorlatban megtapasztaltak. Ráadásul mivel csapatban dolgoznak, annak dinamikáját is megismerik, akár azt is, milyen az, amikor nem tudnak jól együttműködni. „Mi építjük a robotokat, de a robotok is építenek minket” – emelte ki. Az iskola egyik 11. osztályos diákja, Arató Dániel arról beszélt, hogy programozásra használja az MI-t. Megadja, mit szeretne, és a nyelvi modell nemcsak elkészíti az alapot, hanem el is tudja magyarázni, mit miért írt a programba, így ő ebből tud tanulni.

Előnyben a magyar fejlesztők

A nap végén Prószéky Gábor és Robert Ballecer SJ beszélgetett, illetve válaszolt a közönség kérdéseire. Egyetértettek abban, hogy a magyar nyelvű MI fejlesztői sokkal jobb helyzetben vannak, hisz munkájuk során már beépíthetik az angol anyanyelvű úttörők keserű tapasztalatait, például nem táplálnak bele válogatás nélkül minden, az interneten fellelhető szöveget, hanem minőségi és választékos tartalmakkal tanítják azt.

A nyelvi modellek fejlődésének irányát egyikük sem próbálta megtippelni, de nem tartják valószínűnek, hogy digitális arisztokráciához vezetnének, mint ahogy azt sem, hogy elvennék az emberek megélhetését. Bár ebben a környezetben az információ birtoklása jelenti a hatalmat, mint mondták, ez a technológia akkor tud hatékony lenni, ha nem zárjuk el előle azt. Ugyanakkor

működéséből fakadóan nem várható el, hogy 100 százalékosan pontos legyen, vissza is lehet vele élni, tehát az MI fémjelezte korszakban még hatványozottabban fontos az egyház erkölcsi iránymutatása.

Ballecer szerint időről időre reflektálnunk kell arra is, hogyan használjuk: közelebb visz-e a technológia Istenhez vagy gátja az elmélyülésnek? Prószéky ezt a világi kontextusra úgy fordította le: ha úgy szerzünk tudást, hogy nem kell érte erőfeszítéseket tennünk, végül elfelejtünk tanulni.

Minden azon múlik, hogyan használjuk

A Katolikus Egyháznak van mondanivalója a mesterséges intelligenciáról: rámutatni jó kérdésekre, például hogyan lehet használni, és közben miként lehet megőrizni emberségünket – mondta Elek László SJ, a konferencia ötletadója és egyik szervezője.

A szegedi Szent József jezsuita templom igazgatója szerint az MI nem önmagában veszélyes vagy veszélytelen, hanem azon múlik, hogyan használjuk. Ahogy az ipari forradalom is sok mindent átalakított, úgy a mesterséges intelligencia is felkavarja értékeinket. Nekünk kell meghatározni, mi az értékteremtés, mit lehet lecserélni MI-re és mit nem.

Vatikáni dokumentumok már az 1960-as évektől kezdve foglalkoznak azzal, hogy a technológiai fejlődés mellett őrizzük meg emberségünket és a teremtést.

A szegedi az egyik leginkább automatizált templom Magyarországon, a fűtés, a világítás is programozott. Ennek is az a célja, hogy „több erőnk és békénk maradjon az emberekkel, egymással foglalkozni” – mondta Elek László SJ.

Forrás: Jezsuita.hu

Szerző: Feke György, Gianone Péter

Fotó: Pásztor Péter

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria