Összművészet hálaadással – Rövidesen kezdődik a XX. Ars Sacra Fesztivál

Forgács Alajos plébános köszöntőjében a szent művészet evangelizáló szerepéről, az evangéliumi értékrend felmutatásáról szólt, amely a 21. században abban segíthet, hogy az ember visszataláljon Istenhez és általa önmagához.

A bőséges, de így is csak a legfontosabb programokat érintő műsorismertetésben az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagjai, szervezők, illetve a fesztiválon fellépő néhány művész vett részt.

Dragonits Márta, a kuratórium elnöke az elmúlt húsz év eredményeire utalva kitért a generációváltás szükségességére, és megosztotta a hírt, miszerint a jubiláló fesztivál elnyerte a Magyar Örökség Díjat.

Kolek Ildikó kurátor az Ars Sacra vállalásai kapcsán Székely János püspök előszavát idézte a jubileumi kötetből: „A modern ember talán nehezebben kapcsolódik az igazság és az erkölcsi jó értékeihez, de elevenen él benne a szép iránti érzék, a szépség titkával való találkozás vágya. Az Ars Sacra Fesztivál évről évre ezt a katartikus, életadó találkozást kínálja fel minden érdeklődő számára.”

Az idei fesztivál száraz adatokkal kifejezve: több mint kilencven részt vevő település, mintegy négyszáz program, ebből száznyolcvan Budapesten.

Toroczkay Ilona azon művészcsaládokra hívta fel a figyelmet, amelyek az elmúlt húsz évben a fesztivál rendszeres közreműködői voltak, és időközben támogató barátokká is váltak. A gazdagréti Szent Angyalok-templomban jubileumi gálát rendeznek olyan „régi” fellépőkkel, mint a Gemma Énekegyüttes, a Misztrál, a Jazzation, Lackfi János, a StEFREM – és meglepetésvendég is lesz.

A miskolci programok fő szervezője, Várhelyi Krisztina arról számolt be, hogy Máger Ágnes festőművész, a keramikus Petrás Mária és Petrás Alina augusztus végén nyílt nagy sikerű kiállítása már „elővételezte” a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivált.

Tíz napon át tizenhat zenei, nyolc lelkiségi, ugyanennyi irodalmi program és tizenkét kiállítás várja az érdeklődőket a megyeszékhelyen. Zenei pályázatukra tíz zeneszerző tizenhárom darabot nyújtott be. A Művészetek Háza hangversenytermében kerül sor Vihula Mihajlo Káin bélyege című operájának ősbemutatójára.

Idén ünnepli ezeréves fennállását a Váci Egyházmegye. Haáz Andrea, az egyházmegye kommunikációs vezetője  ajánlásából kiderült, hogy a millenniumi ünnepség csúcspontja szeptember 19-én a számtalan programot kínáló családi nap lesz, amelyet este a székesegyház előtti Konstantin téren előadott Együtt építjük! című történelmi játék koronáz meg. Harminckét plébániáról több mint ötszáz hívő jelentkezett, hogy részt vegyen a Meskó Zsolt által írt és rendezett, az egyházmegye történetét tizennégy képben megjelenítő darabban.

A zongoraművész Ránki család képviseletében Ránki Fülöp osztotta meg szeptember 13-ára, a Szent László Közösségi Házba szervezett közös koncertjük programját. Szülei – Ránki Dezső és Klukon Edit – Liszt Via Crucisának négykezes változatát adják elő; Klukon Edit Dukay Barnabás műveiből válogat, Fülöp pedig a száz éve született amerikai komponista, Morton Feldman huszonöt perces Palais de Mari című „zenei meditációját” szólaltatja meg. Mint mondta,

a szent művészet olyan, mint az imára hangolódás, amikor megnyitjuk magunkat, és belehelyezkedünk a vertikális figyelembe.

A sajtótájékoztatón szót kapott egy másik ifjú zongorista, Paládi Máté is, aki Jász Ábel csellistával ad – Bach-, Granados-, Schumann-, Rachmaninov-, Kodály-, Liszt- és Ligeti-darabokat felvonultató – közös koncertet a józsefvárosi Szent József-templomban.

Varga Balázs az Ars Sacra A viharban is! címmel, a városmajori templomban debütáló új közösségi programjáról szólt, amely a fesztiválmottóban is szereplő remény jegyében, egyfajta önismereti tréning formájában – képzőművészeti és költészeti alkotások bevonásával – segíthet saját viharaink, nehézségeink feldolgozásában.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének főmunkatársa, Windhager Ákos a hazai egyházi kórusok feltérképezéséről szóló programjukat ismertette; céljuk egy magyar keresztény egyházzenei atlasz összeállítása. A Budakeszi úti Hild-villában ökumenikus zenés áhítattal és ismeretterjesztő előadásokkal készülnek az Ars Sacrára.

Tóth László építész arra a tudományos konferenciára hívta az érdeklődőket, amely „az ég és föld találkozása” jegyében a kortárs magyar templomépítészet eredményeiről fog szólni a FUGA Budapesti Építészeti Központban.

Hamvas Béla esszéje, az Öt géniusz ihlette Keresztury-Albert Zsolt Penta Essentia – A magyar lélek hangján című öttételes „színpadi zeneművét”. A Mohács 500 emlékévhez is kapcsolódó alkotás kamarazenekari változatával már bejárták az országot. A darab az Ars Sacra Fesztivál keretében ezúttal a budavári városháza aulájában hangzik el. A zeneszerző jelezte azt is, hogy a Penta Essentia nagyszabású – szimfonikus zenekarra és kórusra komponált – változatának ősbemutatója november 15-én a Zeneakadémián lesz.

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy az idei Ars Sacra létrehozása új kihívást jelentett, a programsorozat ugyanis minimális pályázati támogatással valósul meg. A szervezők ugyanakkor megható összefogást tapasztaltak, számos művész és önkéntes ajánlotta fel a segítségét. A szeptember 12. és 20. között zajló jubileumi fesztivál, ez az összművészeti ünnep nemcsak hálaadás lesz az elmúlt húsz évért, egy korszak is lezárul vele.

A programokból ITT csemegézhetnek.

Fotó: Merényi Zita

Pallós Tamás/Magyar Kurír