Öt magyar jezsuita kollégium várja a diákokat Európában

A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya lapja, a M.I.N.D. 2023 téli számában megjelent összeállításból közlünk ízelítőt.

Szent Ignác-os talajon járva könnyebb az élet

A budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium (SZIK) névadója, Loyolai Szent Ignác „egyesítette magában az Istenre való ráhagyatkozás, valamint az egyéni és közösségi felelősségvállalás lelkületét” – mondja Nevelős Gábor SJ rektor. – A kollégium négy alappillére 1990-es megalakulása óta a szakmaiság, a közösség, a lelkiség és a társadalmi felelősségvállalás. Célja olyan „vezetők képzése az Egyház és a társadalom számára, akik a hit talaján állva és mentális érettséggel felvértezve vállalnak felelősséget önmagukért, közösségükért”.

Ezt szolgálja az önszerveződés támogatása is: a szakkollégisták maguk választják ki diákvezetőiket, alakítanak diákbizottságot, amely a közösségi élet számos területét egyfajta autonómiával igazgatja.

Csertán Tamás a Műegyetem építészmérnöki karán tanul. „Az a közvetlenség és elfogulatlan barátságosság, amivel felém, teljesen ismeretlen ember felé fordultak a szakkollégisták, már a felvételin azt éreztette, hogy ebből a helyből lehet még olyasmi, amit nagyon fogok szeretni, és roppant nehezen hagyok majd itt” – mondja.

Hétköznapi kereszténység a Jezsuita Roma Szakkollégiumban

A Kispesten működő Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium (JRSZ) 2011-ben alakult, hogy segítő és tehetséggondozó szervezetként – megcélozva a cigány, illetve hátrányos helyzetű egyetemistákat – hozzájáruljon a keresztény szellemiségű roma értelmiség és középosztály megerősödéséhez. „Célunk, hogy az intézményből olyan fiatalok kerüljenek ki, akik elvégzik az egyetemet, majd elhelyezkednek a munkaerőpiacon, sőt akár élen járnak a társadalmi felelősségvállalásban” – mondja Oláh Zsolt szakmai vezető.

„A társadalmi felzárkózást segítő projektek közül talán a roma szakkollégiumok futják be a legsikeresebb pályát. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat, melynek a JRSZ is tagja, eddig több mint ötszáz diplomást adott az országnak” – mondja Oláh Zsolt, maga is a JRSZ öregdiákja.

Schuszter Jennifer 2019 óta lakik a kollégiumban, idén kezdte a mesterképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem emberi erőforrások tanácsadó mesterszakán. Szerinte a szakkollégiumban „pezseg az élet”: a tanulmányi hétvégék, a táborok, a „csütestek” és a tanulmányi kirándulások összehozzák a diákokat.

Kaszap István Kollégium: bensőséges menedék

A szegedi Kaszap István Kollégiumnak (KIK) identitása regionális jellege, valamint a létszám „családias, de társadalmi aktivitást lehetővé tevő” nagysága ad egyedi színezetet – mondja Szmeskó Gábor rektor. A 2011-ben alapított intézmény 2015 óta működik szakkollégiumként. Hallgatóik többek között nyilvános vitaesteket szerveznek, kollégiumi magazint szerkesztenek, és bekapcsolódnak rászorulókat támogató kezdeményezésekbe.

A jezsuita lelkiség sokféle formában megnyilvánul a KIK életében, például a hetente a faliújságra kifüggesztett Szent Ignác-i gondolatokra való reflektálásban, lelkiségi előadásokban és kurzusokban, közös imában, examenekben, azaz napi visszatekintésekben, személyes beszélgetésekben.

Kuti Lilla a nővére révén ismerte meg a jezsuita szakkollégiumok diákéletét. Úgy véli, „a Kaszap bensőséges menedéket kínál minden lakójának. Aki támogató és megbízható közösséget keres a csillapíthatatlan tudásvágya mellé, garantáltan életre szóló emlékekkel gazdagodhat nálunk”.

Az erdélyi értelmiség marosvásárhelyi szigete

Szekularizáció, demográfiai fogyás, elvándorlás – három kihívás, amellyel szembe kell nézniük a határon túl élő magyaroknak. Ezekkel a folyamatokkal kíván szembemenni a Marosvásárhelyi Jezsuita Egyetemi Lelkészség Kollégiuma. „Szeretnénk olyan keresztény értelmiségieket nevelni, akik itt, Erdélyben lesznek szolgáló vezetők” – mondja Kovács Miklós igazgató.

„A kollégium olyan mikrotársadalom, ahol a tagok az ignáci lelkiségen keresztül megélhetik, hogy képességeik bevetésével jobb világot tudnak építeni, amelyben felismerhető Isten országa” – teszi hozzá Mihalkov Ferenc SJ kollégiumi lelkész.

„Ezáltal nemcsak a szívemben élem meg a hitemet, hanem az cselekvő szeretetté alakul” – válaszolja Ferencz Mónika hatodéves orvostanhallgató a kérdésre, hogy mit adott neki ez a lelkiség.

A leuveni „művelt európai” idea

Az egykor Muzslay István jezsuita által vezetett leuveni Collegium Hungaricum (CHL) évtizedeken át volt otthona a Belgiumba menekült magyar diákoknak. A kollégium jelenleg 19 helyet kínál magyar és nemzetközi hallgatóknak, kutatóknak. Az intézményben „az európaiság minél összetettebb, átfogóbb értelmezését helyezzük fókuszba, amelyhez a magyar és nemzetközi tagokat is buzdítjuk identitásuk bemutatására” – mondja Mossóczy Katinka Zsófia rektor. Az ő kezdeményezésére az intézmény profilja „tudatosan a flamand, illetve belga kultúra, az európaiság és diverzitás, valamint a lelkiség hármas pillérére épül”.

Minden tanévben a kollégium történetének és a Muzslay-örökség megismerésének szentelnek egy eseményt, hogy a mai fiatalok is magukénak érezzék intézményük rendkívüli eredettörténetét.

„Nagyon élvezem a leuveni életet, ez igazi egyetemi város sok programmal és lehetőséggel. A kollégiumi programok egyénileg fejlesztenek, közösségi szempontból pedig összekovácsolnak minket” – ajánlja az intézményt Szerdahelyi Borbála, aki jelenleg a Leuveni Katolikus Egyetemen emelt szintű mesterképzést végez, nemzetközi jogot tanul, de utána vissza akar térni Magyarországra.

Az összeállítás teljes egészében ITT olvasható.

Szerző: Ujváry-Radics Gabriella, Halász Kinga, Mihályi István, Palágyi Ákos, Szalma Botond

Forrás és fotó: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya

A cikk a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának lapja, a M.I.N.D. 2023 téli számában jelent meg. A szerzők a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíróképzésének hallgatói.

Magyar Kurír