Székely János szombathelyi megyéspüspök elmondta: a miseruha a feltételezések szerint körülbelül ötszáz éves, és valószínűleg Itáliában készítették. Hozzátette: a kereszténység ősidők óta használ ünnepélyes alkalmakkor liturgikus öltözeteket. Már az Ószövetségben lehet olvasni, hogy a papság általában hófehér alapon színesen díszített gyönyörű papi ruhákban léphetett a szentélybe, de az Újszövetségben is találhatunk leírást például menyegzős köntösről.
Papp Ildikó, a jáki templomban végzett ásatásokat vezető régész a sajtótájékoztatón azt mondta: nem tudnak arról, hogy Magyarországon sírból előkerült volna hasonló egyházi vonatkozású textília.
A feltáráskor számítottak arra, hogy a templom főhajójában, a főszentély előtt rangos személyek temetkezésének maradványaira találhatnak, de nem gondoltak arra, hogy papi méltóság sírjára bukkanak, mely feltételezhetően az alapító, Jáki Nagy Márton nyughelye – tette hozzá. A papi sírt sajnos 17–18. századi temetkezések során megbolygatták, emiatt csak a halott lábcsontjai és koporsójának egy része maradt érintetlen. A miseruhát hajdan „összegubancolva” visszahelyezték a sírba, így találtak rá most a régészek – számolt be a részletekről Papp Ildikó.
Semsey Réka, az Iparművészeti Múzeum művészettörténésze a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bársonyból készült szövet színe piros vagy bordó lehetett, az anyagnak a háta volt díszesebb, hímzéssel díszített. Középsávján püspök szentek láthatók, jól kivehető az ábrázoláson az infula és a pásztorbot, valamint az egyik ábrán egy kulcs, amely arra utal, hogy Szent Péter-ábrázolásról van szó.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a több mint ötszáz éves miseruhát restaurálás után valószínűleg a jáki Szent György-templom mellett épülő látogatóközpontban állítják majd ki.
Forrás: MTI
Fotó: Prím Márton/Vas Média
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria