Otthon a háborúk földjén – Szíriáról beszélgettek a Párbeszéd Házában

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői mindnyájan jól ismerik a közel-keleti ország viszontagságos közelmúltját, törékeny jelenét, és jól tudják azt is, hogy a szíriai romvárosok szellemfalai között a jövő is bizonytalan.

Al Ghaoui Hesna keresztény családból származik, már Magyarországon született, de sokszor járt Szíriában. Úgy emlékszik, hogy a 2011-ben kirobbant konfliktus előtt Szíriában békében éltek egymás mellett a keresztények és a muszlimok. Azóta nem járt szír földön, ugyanis a hatalom nyilvántartásba vette mint újságírót, s nem szeretné veszélyeztetni sem magát, sem a családját.

Sam Mohamad több budapesti egyetemen tanít. Kifejezve Szíria iránti szeretetét, úgy fogalmazott: minden embernek két hazája van, az egyik, ahol született, a másik Szíria. Emlékeztetett, Krisztus követői először Antiochiában nevezték kereszténynek magukat. Van olyan falu, ahol ma is az ősi nyelven, arámiul beszélnek. Sam Mohamad Franciaországban végezte egyetemi tanulmányait, ott maradhatott volna, de hazament, hiszen Szíriában 2011 előtt béke volt.

Kassab Adonis Szíriában nőtt fel, antiochiai ortodox keresztény családban. 2001-ben Magyarországra költözött. Ő is a béke szigeteként emlékezett vissza a tíz évvel ezelőtti Szíriára.

Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője az emberiség ősforrásának nevezte a Közel-Keletet, és hangsúlyozta, a szervezet mély elköteleződéssel vesz részt a térség segítésében. Egyúttal feltette a kérdést: Mi az az erő, ami a háborúba vonzza az embereket?

Kassab Adonis ismertette, hogy 2011 előtt 23 millióan éltek Szíriában, a lakosság 70 százaléka szunnita volt, de annak mérsékelt irányához tartozott. Mivel Szíria gazdaságilag-politikailag nyitott állam volt, sok befektető érkezett az országba, de velük együtt radikális szunniták is jöttek. Néhány év alatt tízezer mecset épült; a népesség egy része tanulatlan volt, ezt használták ki egyes imámok, szélsőséges ideológiát hirdetve köztük. Al Ghaoui Hesna a háborúhoz vezető okok között említette az arab tavaszt és azt, hogy a 2011 előtti években súlyos szárazságtól szenvedett az ország, emiatt sokan megindultak a főváros, Damaszkusz felé, ami feszültséget teremtett az emberek között. Kassab Adonis vitába szállt ezzel, mivel, mint mondta, Szíriának négy évre elegendő gabonatartaléka volt, a kormány pedig kárpótolta a gazdákat. Sam Mohamad, Al Ghaoui Hesnával egyetértve, világpolitikai dimenzióba helyezte a szíriai háborút. Kifejtette: ami Szíriában történt, nincs messze attól, ami Ukrajnában lezajlott. Az európai országok gázforrást keresnek, Oroszország helyett Katarral, Szaúd-Arábiával, Iránnal kereskednek. A gáz és az olaj Szírián és Törökországon keresztül érkezik Európába. Irán és Szíria között erős a kapcsolat, de ezt a szunnita Szaúd-Arábia nem nézi jó szemmel. Ezért támogatták a szélsőséges vallási mozgalmakat Szíriában. A világ mára ismét kétpólusúvá vált, Szíriában az Egyesült Államok és Oroszország harcol egymással a Közel-Kelet uralmáért. Számukra nem drága az emberi élet. Solymári Dániel szerint Sam Mohamad a kérdés magjához vezetett el: Szíriában a nemzet testét cincálják mögöttes nagyhatalmi érdekek miatt, de nem tudjuk ennek pontos okát. A valódi kérdés pedig az, hogy miért vesznek ebben részt a helyiek.

Solymári Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy a Közel-Kelet egyes részein generációkon keresztül öröklődnek a vérontás következményei, harminc–ötven éve élnek menekülttáborokban az emberek, és számukra ez a természetes, alig van reményük más életre. A gyerekek a roncsok között játszanak, ott nőnek fel, külső erők elvették a gyerekkorukat. A Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője egyúttal leszögezte, nem minden rendszer illegitim, ami annak látszik, ne akarjunk mindenáron demokráciát exportálni oda, ahol az nem működik. Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója hozzátette: különösen úgy ne, hogy a háttérben nagyon komoly gazdasági-pénzügyi érdekek működnek.

Sam Mohamad több közel-keleti vallási vezetőhöz hasonlóan arra kérte az európaiakat, hogy ha valóban jobbítani akarnak a Közel-Keleten – így Szíriában – élők körülményein, akkor segítsenek abban, hogy rendeződjön végre a helyzet. Al Ghaoui Hesna azzal a kéréssel fordult hozzánk, gondolkozzunk el azon, hogy micsoda elképesztő reménytelenségben élhet az az ember, aki mindent hátrahagyva – emlékeit, rokonait, ingóságait, munkáját – távozik szülőhazájából, és vándorútra kelve vállalja, hogy számára teljesen ismeretlen, idegen környezetben újrakezdje az életét. Ha csak néhány másodpercre is beleképzeljük magunkat a kétségbeesett menekült helyzetébe, máris jobban megértjük őt. Kassab Adonis is úgy tapasztalta, hogy a szírek többsége nem akarta elhagyni hazáját.

Sajgó Szabolcs felidézte a 2014 áprilisában a szíriai Homszban meggyilkolt jezsuita szerzetes, Frans van der Lugt emlékét. Az atya 1966 óta szolgált Szíriában. Egy napon két ember kopogtatott be hozzá, kenyeret kérve. Amikor ajtót nyitott nekik, fegyvert fogtak rá, és két lövéssel megölték. Frans van der Lugt a béke embereként halt meg, egész életében Krisztus szeretetét hirdette és élte, nagy bátorsággal maradt hűséges hitéhez a szíriai nép számára rendkívül veszélyes és nehéz helyzetben. Ez a lelkület az, ami egyedül kivezetheti Szíria népeit a gyűlölet fogságából.

*

Kórházat fejlesztenek Szíriában a magyar máltaiak

Solymári Dániel a kérdésre válaszolva – miként segíti az újjáépítést Szíriában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – felidézte, a háborús, forradalmi változásokat hozó események láncreakciót váltottak ki az arab világ egyes országaiban. Részben ennek hatására polgárháború tört ki Szíriában, a fegyveres összecsapások az egész országra kiterjedtek, de különösen az északi és keleti területekre. Homsz és Aleppó az elsők között kerültek a drámai események középpontjába.

Aleppó közel 5 milliós lakossága 2 millióra zsugorodott. A város keleti részében az egészségügyi, higiéniai szolgáltatások, a víz- és áramellátás a mai napig erősen hiányosak. Orvosok, ápolók, egészségügyi szakemberek szintén hiányoznak. Kelet-Aleppóban mindmáig egyetlen kórház üzemel szociális alapon működő, nyílt intézményként: ingyenes egészségügyi ellátás csak itt elérhető. Ez a kórház azonban túlzott nyomás alatt van, kapacitásai folyamatosan csökkennek: technikai eszközök alig állnak rendelkezésre, a műtőt a közelmúltban újabb megsemmisítő találat érte (a kórházon kívül konténerben oldják meg az operációkat), a személyzet hiányos. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezt az intézményt támogatja a szakszemélyzet újramobilizálásával, eszközbeszerzéssel, épületbővítéssel. A 2017 és 2019 között végrehajtott nemzetközi segélyezési munka eredményeképpen a kórház épülete egyes elemeiben megújult, közvetlen szomszédságában pedig új kórházi szárny épült, 50 fő egy időben történő háziorvosi és szakorvosi ellátását lehetővé tevő helyiségekkel, orvostechnikai eszközökkel. Az intézményben általános háziorvosi ellátás, nőgyógyászati, szemészeti, baleseti, fogászati szakorvosi rendelő működik. Naponta mintegy 500 ember ellátásáról gondoskodnak.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír