Otthont adni Istennek – Alapításának 200. évfordulóját ünnepelte a Bakáts téri plébánia

Ferencváros a 18. század végén különült el Józsefvárostól. Egy helyi bognármester, Fellner János ekkor telket adományozott a mai Ráday utcában templom és plébánia építésére. 1820-tól már templomépítési alapítvány is működött Boráros János támogatásával. Ferencváros első, bár ideiglenesnek szánt temploma végül Rudnay Sándor hercegprímás jóváhagyását követően mindössze négy hónap alatt, 1822 májusától októberéig épült fel. Nemcsak az épület született adományokból, hanem a berendezés is: a társadalom minden rétege fontosnak tartotta a templom építésének ügyét.

A mainál jóval kisebb, és tőle jobbra, kissé a Duna felé elhelyezkedő egyhajós csarnoktemplomot 1822. október 12-én szentelték fel, a hozzá tartozó, 1822. november 1-jén alapított plébániát pedig a ferencesek látták el.

Az 1838-as nagy dunai árvíz a templomot is károsította, oltárait, berendezéseit elsodorta. Ugyan lehetett még benne negyedszázadon át misét mondani, de falai süllyedni és repedezni kezdtek, míg végül 1865-re az épület használhatatlanná vált. Erzsébet királyné támogatását elnyerve, melyről a bejáratnál egy kis Sissi- és Ferenc József-szobor, valamint felirat tanúskodik, templomépítő bizottság jött létre, hogy új templomot építsenek a ferencvárosi hívek számára.

A pályázaton Steindl Imre, később a Parlament építésze, neogótikus tervvel állt elő, mely ugyan jobban tetszett a bizottságnak, de jóval drágábbnak bizonyult, így a megbízást az Opera építésze, Ybl Miklós nyerte el neoromán tervével.

A templom falképeit a kor neves festői, Than Mór és Lotz Károly készítették. Az új templomot Simor János hercegprímás szentelte fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére 1879. április 24-én.

Jó húsz év múlva, 1900-ban a plébániát átvette a ferencesektől az egyházmegye. 2021-től a Borromeo Szent Károly missziós papi testvériség (Fraternità San Carlo Borromeo) három olasz papja szolgál a plébánián: Baggi Michele FSCB plébániai kormányzó, valamint Caprioli Alessandro FSCB és Fumagalli Carlo FSCB káplánok.

Az előző plébános, Szabon Gábor a neoromán templomot teljesen felújíttatta. A 2017-től zajló munkálatok során nemcsak az épület külseje és belseje újult meg: az égboltot ábrázoló, festett boltozatú, historizáló kőfaragású oszlopfős altemplomhoz csatlakoztatva egy új kegyeleti helyet létesítettek, mely a szentély tartópilléreit öleli körül. Urnás temetkezésre volt lehetőség korábban is a karzaton, a kereszthajó egy részén és az oratóriumban, mely a szentély bal oldalán fent található, de szükségesnek látták egy új urnatemető létrehozását, mely végül 2022 húsvétja előtt készült el.

Az altemplom a szentély felől közelíthető meg egy csigalépcsőn. 620 új urnahely létesült lent, májustól már temetkeznek ide.

Michele atya elmondta, a középkorban a templomba vagy a templomkertbe temetkeztek, hogy Isten házához minél közelebb nyugodjanak a hívek. Később a köztemetők létesítésével megváltozott ez a szokás. A templomi urnatemetőbe temetkezés nagy előnye, hogy a hozzátartozók a szentmisék után meg tudják látogatni elhunyt rokonaik sírhelyét.

A templomban mindennap van szentmise, az ide temetkezők a folyamatos ima helyén nyugszanak.

A plébános elmondta azt is, hogy nemcsak azok temetkeznek ide, akik a templom közösségéhez tartoznak, hanem azok is, akik valamilyen módon kötődnek a helyhez. Halottak napja környékén 11 és 18 óra között látogatható az urnatemető, az év során pedig a szentmisék után, így hétköznaponként és szombaton este, vasárnap pedig a délelőtt folyamán és este is, de szeretnék a nyitvatartást bővíteni. A sírhelyek 25 évre szólnak, vannak köztük egyszemélyesek és kétszemélyesek is.

„Boldog város, Jeruzsálem (…), melyet égben építettetek, élő kőből rakva fel. (…) Minden fala színaranyból, fénylik minden bástyafok. (…) Szaggatással, gyötretéssel megmunkálva a kövek, jó helyekre elkerülnek dolgos kezek művivel, a legszentebb épületnek így lesznek majd részei” – töltötte be a Bakáts teret a templom szkólájának éneke este 6 órakor, mellyel elkezdődött az első, 1822-ben épített templom emléktábla-avató ünnepsége. A téren szalagokkal már előre kijelölték az egykori ideiglenes templom körvonalait, hogy jól látható legyen az elhelyezkedése és a mérete. Ezen belül helyezkedik el az 1956-os emlékmű, mely a helyszínen kivégzett vagy hősi halált halt forradalmárok előtt tiszteleg.

Orbán György, a templom kulturális szervezője idézte Kurtz Vilmos, az egykori ferences plébános szavait, melyek már az új, Ybl-féle templom építésével kapcsolatosan hangzottak el. Ebben a néhai plébános kifejti,

a templomban „minden kő, fa, érc valóságban az, amit mutat és aminek látszik. (…) Nem akartunk utánzásokkal, ámításokkal zajt ütni.”

Michele atya megemlékezett beszédében arról, hogy közadakozásból épült az első ferencvárosi katolikus templom 1822-ben négy hónap alatt, és ezt már építésekor is ideiglenesnek szánták. A ferences közösség 1900-ig látta el a plébánián a lelkipásztori feladatokat, ezért is örömteli, hogy a mostani ünnepségen velük van Kárpáti Kázmér ferences templomigazgató.

A plébániai kormányzó hangsúlyozta, hogy a 19. század elején a kerületben egyre jobban növekvő lakosság szeretett volna nemcsak magának, hanem Urának is hajlékot építeni, hogy érezzék szerető közelségét. Mint mondta, az első templom építőinek emlékére és tiszteletére avatják most az emléktáblát, mellyel hálájukat is kifejezik, hogy az elmúlt kétszáz évben több generáció léphetett előbb a régi, majd az új templomba.

Baranyi Krisztina kiemelte, ez a tér Ferencváros főtere, a templom a tér legfőbb épülete és egyben Ferencváros jelképe. Elkészülte után ezt körbevették középületekkel: megépült a Bakáts téri iskola, a plébánia, és az egykor elöljáróságnak épült polgármesteri hivatal, de volt itt mozi is.

A tér tehát eleve a közösségnek szól. Felújításával szerették volna a közösségi teret megerősíteni és a templomhoz méltóvá tenni. 

Az emléktábla megáldása előtt elhangzott a Királyok első könyvéből az a rész, melyben Salamon megáldja az oltárt és a templomot. Ezt követően Kázmér atya ismertette magyarul annak az ősi ferences, latin nyelvű éneknek a szövegét, melyet bizonyára sokszor énekeltek ebben a ferences templomban: „Köszöntünk Szent Atya (…) a testi száműzetésből vezess minket a mennyei országba”, majd maga elénekelte a gregorán himnuszt latinul. 

Az emléktábla meghintése után az Isten hazánkért kezdetű ének és a Boldogasszony anyánk közös eléneklése közben az eredeti templom körvonalait kijelölő szalagokat felgöngyölítették, és bevitték a nagyobb templomba, ahol leterítették annak padlózatára. A régi épületet így jelképesen bevitték az újba: a két templom egyesült.

A résztvevők bevonultak a mindenszentek ünnepe előesti zsolozsmájának eléneklésére. Az evangéliumi szakasz után Kárpáti Kázmér arra buzdított,

adjunk otthont a szívünkben Istennek, aki nemcsak kőépületben akar lakni, hiszen a mi szívünk az ő igazi hajléka.

Mindenszentek ünnepén arra emlékezünk, hogy a szentek otthont adtak az Istennek.

A zsolozsma után a templom történetét bemutató vetítést láthattak a résztvevők, majd Orbán György tartott idegenvezetést, és Simonkay Márton, a templom kántora és orgonistája Bach d-moll Preludium és Fugáját adta elő a templom orgonáján.

Az urnatemetőről ITT érhető el bővebb információ.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír