Ozsvári Csaba ötvösművész emlékére nyílt kiállítás Veszprémben

A kiállítás eredeti ötvöstárgyakon (kelyheken, misekönyvborítókon, feszületeken, úrmutatókon) és illusztrációs grafikákon (például utolsó befejezetlenül maradt alkotásán, a pátyi katolikus templom kapuzatának tervrajzán) keresztül törekszik bepillantást adni a fiatalon elhunyt alkotó értékteremtő művészetébe.

Az ünnepélyes megnyitón Márfi Gyula érsek mondott köszöntőt, aki rámutatott: a kiállítás az alkotó mély hitéről vall, s bizonyítja, hogy a hitnek milyen csodálatos forma- és szépségteremtő ereje van.

Ozsvári Csaba alkotás közben

Ozsvári Csaba, a kortárs magyar művészet kiemelkedő alkotója eszköz szeretett volna lenni Isten kezében, szinte kizárólag egyházi ötvöstárgyakat készített, művei szerte az országban és a nagyvilágban is megtalálhatók templomokban, egyházi épületekben. Emlékezetes az a misekönyvborítója, melyet a magyar egyház ajándékaként adtak át II. János Pál pápának 1991-es magyarországi látogatásakor, s melyet XVI. Benedek pápa és utóda, Ferenc pápa is nagy szeretettel használ a karácsonyi, húsvéti szertartásokon, ünnepi liturgiákon a Vatikánban.

A schönstatti mozgalom nevében, amelynek az ötvösművész is tagja volt, Török Péter orvos idézte fel Ozsvári Csaba tanúságtevő életét. 2009-ben, 46 éves korában, pár órával azután szólította magához az Úr, hogy feleségével, Imrivel életre szóló fogadalmat tettek, amelyben felajánlották életüket Krisztusnak és a Szűzanyának Magyarország megújulásáért. A művész alkotásai közül kiemelte a szimbolikus jelentőségű, a tárlaton is látható Egységkeresztet, mely a Magyar Schönstatt Családmozgalom Balaton-felvidéken fekvő lelki központjában, az óbudavári szentélyben látható. E ritka ábrázolás Jézust és Máriát mutatja a kereszten, egymás mellett, egységben, szeretetben, megváltásunk titkát őrizve. Mária baljával átöleli megfeszített Fiát, jobbjában pedig egy kelyhet tart, mindezzel jelezvén, hogy Krisztus szenvedésében ő is részt vállal. Ezért ez az alkotás jelképes értelemben utal közösségük küldetésére is: Máriával szövetségben részt venni Krisztus áldozatában a mai világban is.

A szakrális művészet nem egyszerűen a szakrális remekművek együttese, hanem olyan művészet, amely a hívő embert be tudja emelni a titokba, a hit titkába, az Istennel való szeretetkapcsolat titokzatos egységébe – fogalmazott méltatásában Dékány Árpád Sixtus, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának apátja. Úgy vélte, megfoghatatlan vonzerő árad az ötvösművész alkotásaiból, és kiemelte a zirci bazilikában, illetve a dallasi apátságban rendszeresen használt, általa alkotott liturgikus tárgyak szépségét, szakrális erejét.

Végezetül H. Kolba Judit régész-muzeológus, a kiállítás kurátora bemutatta a tárlaton látható alkotásokat. Felhívta a figyelmet, hogy Ozsvári Csaba sajátos, nemegyszer szokatlan ábrázolásmódot alkalmazott a bibliai témák megformálásában. Különleges például Szentháromság-ábrázolása, amelyen a Szentlélek galambábrázolása alatt az Atya kezében tartja Krisztust, halott Fiát. Érdekes a művész halála miatt félbemaradt pátyi templomkapu ábrázolása is, melyen a betlehemi Szent Család mellett helyet kapott a Háromkirályok köszöntésének eseménye is. A három király közül az első Szent István, amint felajánlja a Kisdednek országát és koronáját. Ez a tematika is jelzi, milyen egységben látta kereszténységét és magyarságát az alkotó – mutatott rá H. Kolba Judit.

A kiállítás 2015. március 31-éig látogatható.

Fotó: Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Magyar Kurír