Pál József Csaba megyéspüspök a temesvári egyházmegye pasztorális tevékenységéről

Pál József Csaba temesvári megyéspüspök az interjúban elmondta: „Négy fontos területet említenék az elmúlt évvel kapcsolatban. Tavaly májusban Máriaradnán nagyon szép találkozót szerveztünk a bérmálkozók számára, amelyen az egyházmegyéből körülbelül hatszáz fiatal vett részt. (...) különösen szépek voltak a bérmálások is.

Jó volt találkozni ezekkel a fiatalokkal, egyrészt a radnai találkozón, másrészt a felkészítőkön, és látni azt, hogy van bennük lelkesedés, hogy tovább szeretnének járni ezen az úton.

Szép élményt jelentettek a fiatalok számára az adventi gyertyagyújtások is. Tavaly először volt adventi gyertyagyújtás Temesváron a temesi főesperesség fiataljai számára. Eddig csak Krassó-Szörény megyében szerveztek ilyen találkozót, néhány évvel ezelőtt pedig elkezdték Arad megyében is, úgyhogy tavaly ez is újdonságnak számított. Egy másik újdonság, szintén a fiatalok tevékenységéből, hogy tavaly januárban, sokéves kihagyás után, először volt ifjúsági ökumenikus est, amelyet elejétől a végéig ők vezettek, a papok és a püspökök csak az áldást adták a végén.

A másik fontos terület a családpasztoráció. Itt kiemelhetem az immár több éve megrendezésre kerülő házasság hete rendezvénysorozatot, amely egyházmegyénkben sok színes programmal zajlott. Ehhez adódott tavaly júniusban a családok római világtalálkozója, amelyre (...) az egész országból utaztak családok, és én is személyesen részt vettem.

(...) nagyon szép volt az a találkozó is, amit a rómaival egyidőben Máriaradnán szerveztek, és az egyházmegye egész területéről mintegy négyszázan érkeztek résztvevők. A családok vállalták azt is, hogy a rendezvény előtt elmennek egy-egy plébániára, és magukkal viszik azt a képet, amely ennek a rendezvénynek a meghívójaként szerepelt. Fontosnak látom a fiatalokkal való foglalkozást, de a családokkal való foglalkozás talán még fontosabb, mert a gyermekek a családban szívják magukba mindazokat az értékeket, amelyeket később fiatalként magukkal visznek az életben vagy akár a későbbi családalapításkor is.

Májusban lezártuk a szinodális folyamat egyházmegyei szakaszát. A szinodális folyamatban háromféle módon vettek részt a plébániák és a hívek: volt, aki nem értette, és talán a mai napig sem érti ennek a fontosságát; volt, aki megértette, de úgy gondolta, hogy a találkozókon megbeszélik és megválaszolják a kérdéseket, kitöltik a kérdőívet, és ezzel befejeződött; van továbbá egy réteg a plébániák, a hívek és a papok között, akik folytatni akarják a szinodális utat. Ezekből a találkozókból néhány bibliakör született, ahol keresik Krisztus fényét az egyházmegyénk, a plébánia és a saját életük számára. Ezeket én nagyon reményteljeseknek látom, mert növekedhetnek.

Úgy gondolom, hogy nagyon »veszélyes« a Bibliával foglalkozni, mert esetleg megtéréshez vezethet!”

fogalmazott az interjúban a főpásztor.

Befejeződött a hároméves felnőttképző tanfolyam, amelyen kilencvenen vettek részt; végül hatvanketten vizsgáztak. „Elsősorban nem oltár körüli szolgálatra készítettük fel őket, hanem arra, hogy Krisztus tanítványai legyenek, majd két és fél év után, amikor már ebben jártasságot szereztek, akkor eldönthették, megbeszélhették azzal, akinek tanítványai lettek, vagyis Jézussal, hogy milyen területen szeretnének tevékenykedni. Így történt, hogy idén január 28-án tizenhatan akolitusok lettek, huszonketten preorátorok, vagyis előimádkozók, tizenheten csoportvezetők; heten konkrét tevékenységekre kaptak megbízatást az egyházmegye központjából, a püspöktől.”

Az elmúlt évben, a hamvazószerdát követő szombaton lelkinapot szerveztek a püspökség alkalmazottainak és családjaiknak; novemberben Nagyváradra zarándokoltak tapasztalatcserére. „Szeptemberben a különféle pasztorációs irodák munkatársaival és a rétegpasztoráció felelőseivel a Váci Egyházmegyébe látogattunk el, szintén tapasztalatcsere céljából – tette hozzá a temesvári megyéspüspök. – Az utazás alatt, az autóbuszban mindenki lehetőséget kapott arra, hogy visszatekintsen az eltelt pasztorális évre, megfogalmazhatta véleményét, elmondhatta, mit talált pozitívnak, mi az, amin változtatni szeretne. A látogatás utolsó napján az egyes irodák és csoportok külön-külön megbeszélték az idei évre tervezett programot, vagyis körvonalazódott az erre az évre vonatkozó pasztorális terv.”

Az egyházmegye Caritas-szervezete az elmúlt évben különösen is sokat dolgozott, főleg az ukrán menekültek megsegítésébe kapcsolódott be. Több gyűjtést szerveztek, a Caritas munkatársai nagyon sokat tettek a menekültekért. A püspökök is összegyűltek, Szatmáron tanácskoztak – hangzott el a főpásztorral folytatott beszélgetésben.

„Az elmúlt esztendőben elhunyt négy papunk, egy pedig két év után visszatért a ferences rendbe. Helyébe meghatározott időre érkezett egy másik pap, ami örömmel tölt el minket. Tavaly három akolitust avattunk, egy diakónust szenteltünk, hozzájuk csatlakozott január 28-án a tizenhat akolitus. Érkezett négy nővér is az egyházmegyébe, kettő a Schönstatti Mária-nővérek temesvári közösségi házába, ketten pedig a Gondviselés Nővérei Kongregációból Resicabányára. Mivel a romániai püspöki konferencia keretében a családpasztorációs bizottság elnöke vagyok, örömömre szolgál, hogy elkészült az országos családpasztorációs honlap, a profamilia.ro, először román nyelven, majd az elmúlt év végén, a Szent Család ünnepe alkalmából elérhetővé vált a magyar változat is. Érdemes követni, sok újdonságot tartalmaz, állandóan frissül.”

„Temesvár az egyik európai kulturális főváros lett, a napokban volt az ünnepélyes megnyitó. Mindjárt az elején, amikor ez szóba került, többen is mondták, hogy ebből az alkalomból megnyitjuk a szép templomainkat. Természetesen megnyitjuk, örvendünk ennek a lehetőségnek, ugyanakkor arra is gondoltunk, hogy nemcsak a kétszáz-háromszáz évvel ezelőtt élt emberek hitéről kell beszélnünk, akik ezeket a nagyszerű templomokat felépítették, hanem a most élő emberek hitéről is. Ezért tavaly januárban elkezdtünk két jelentős, nagyszabású programot szervezni.” Az egyik egy ökumenikus ifjúsági fesztivál május 1. és 7. között, melyet hét vallásfelekezet fiataljai együtt szerveznek – ismertette Pál József Csaba. – A programok között lesz imadélután körmenettel, a templomok felkeresésével; zene, koncertek, kerekasztal-beszélgetések, békekocka felállítása; különböző előadókat hívtak meg. „Mindet a fiatalok ötletelték ki, ők viszik előre ezeket a programokat. (...) a fiatalok megerősödtek abban, ami Temesvár sajátossága: hogy itt több nemzetiség, több vallásfelekezet él együtt, és megpróbálunk egységben, egymást tisztelve, megbecsülve, egymást segítve dolgozni.” Május 4–9. között ökumenikus szimpóziumot tartanak felnőtteknek. Július 29. és augusztus 3. között kerül sor az európai plébániák kollokviumára, amelyre mintegy százötvenen érkeznek külföldről; csoportokban felkeresik a különféle felekezetek plébániáit.

A kulturális fővároshoz kapcsolódóan tartják november 16–18. között Temesváron az Együtt Európáért hálózat éves találkozóját. A szervezet különféle felekezetek különböző mozgalmait fogja össze azzal a céllal, hogy kifejezésre juttassa és megerősítse Európa lelkét. Ne csak politikai egység, Európai Uniós egység legyen, hanem a lelki értékek egymással való megosztása is – emelte ki a megyéspüspök. Arról is szólt, hogy a lisszaboni ifjúsági világtalálkozón az egyházmegyéből mintegy negyven fiatal vesz részt.

Elmondta: „kevesebb esperességi és több főesperességi találkozó lesz. Február elején egyet már megtartottunk, amelyen az egyházmegye papsága és a megszentelt élet intézményeinek tagjai vettek részt. (...) lesz még három: áprilisban, júniusban és decemberben, amikor a Szentatya vagy valamelyik dikasztérium egy-egy dokumentumát fogjuk feldolgozni (például az Evangelii gaudium vagy a házassági katekumenátus), (...) hogy még inkább egységben legyünk azzal, amit a Szentatya javasol, továbbá keressük annak a módját, hogy ezekből mit lehet gyakorlatba ültetni itt nálunk.”

„Bízunk benne, hogy április 22-én fel tudjuk szentelni a felújított Szent György-székesegyházat, továbbá június 24-én három állandó diakónust szentelhetünk, július 1-jén pedig egy papszentelést is ünnepelhetünk. Remélhetőleg az új temesvár-újkissodai plébániaépületet is fel tudjuk szentelni. Szeretnénk elkezdeni a Marienheim ifjúsági ház melletti templom felépítését is, egyelőre a tervrajzok elkészítése és az engedélyek megszerzése folyik. A szalvatoriánus kolostor egy részét is szeretnénk bentlakássá alakítani az egyetemisták számára, itt is a különböző engedélyekre várunk.

Fontos, hogy mindannyian annak a fényében tevékenykedjünk, amiért Jézus megalapította az Egyházat: hogy hirdessük az evangéliumot, hogy az evangélium megújítson, közösséggé formáljon, és ne egy magába zárkózott közösség legyünk, hanem megnyíljunk kifelé, missziós lelkülettel, és így próbáljuk a Krisztus által hirdetett keresztény életet mások számára is megmutatni.

Ebben a szellemben fogjuk október 5. és 7. között a lelkipásztori napokat is megszervezni a temesvári Kolping-házban, hogy jobban elgondolkozzunk azon, mit jelent a Jézus által hozott örömhírt befogadni; engedni, hogy ez az örömhír átalakítson minket, átalakítsa közösségeinket. Ebben az évben szeptemberig a diakóniát, vagyis a szolgálatot próbáljuk megélni; szeptembertől a misszió lesz a pasztorális év témája. Ilyen értelemben akarjuk gyakorolni a szolgálatot, szolgálni az emberek Krisztusban való örömét, mert mi Tőle reméljük az igazi örömet, az igazi kiteljesedést. Ha Őbenne megújultunk, akkor a misszió már következmény lesz” – emelte ki Pál József Csaba temesvári megyéspüspök.

Forrás és fotó: gerhardus.ro

Magyar Kurír