Palánki Ferenc Debrecenben zárta a Szent László Imaszövetség csoportjainak végiglátogatását

A főpásztor idén elsőcsütörtökönként ellátogatott az egyházmegye esperesi kerületeinek egy-egy egyházközségébe, hogy találkozzon az imaszövetség tagjaival. A látogatássorozat januárban a debreceni Szent Anna-székesegyházban kezdődött, és decemberben ért véget szintén Debrecenben, a Megtestesülés-templomban. E találkozásokról, a főpásztor elhangzott elmélkedéseiről az egyházmegye honlapján korábban már olvashattak: Debrecen, Szent Anna-székesegyház; Nyírbátor, Hajdúszoboszló, Egyek, Nyírmeggyes, Nyíregyháza-Jósaváros, Ajak; Debrecen, Megtestesülés-templom – ezek voltak a felkeresett imaközösségek.

Debrecenben, a Megtestesülés-templomban december 1-jén Tóth László, az egyházközség plébánosa vezette a szentségimádást.

Ezt követően Palánki Ferenc megyéspüspök szentmisét mutatott be. 

A főpásztor elmélkedésében arról beszélt, hogy ha az életünk alapja sziklára, vagyis Jézus Krisztus tanítására épül, akkor a mi életünk is mennybemenetel lesz. Az olvasmányban – „Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örökké megmaradó Szikla!” (vö. Iz 26,1–6) és az evangéliumban is – „Aki hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette” (vö. Mt 7,21.24–27) – elhangzik a szikla szó. A püspök kiemelte:

adventben lehetőségünk van arra, hogy mélyre ássunk, le, egészen a szikláig, és átgondoljuk, mi életünk alapja.

A vágyakozás ott él bennünk, hogy szeretnénk boldogok lenni, amit a mulandóság veszélyeztet, az, hogy meg kell halni, hogy földi életünk véget ér, elveszítjük a szeretteinket, egyre nehezebb az életünk, és még a külső körülmények is ilyenek Európában, országunkban, városunkban, közösségeinkben.

Van reménység! – hangsúlyozta a főpásztor, és emlékeztetett Bosák Nándor püspök decemberi rózsafüzértitokról szóló elmélkedésére:

Jézus mennybemenetele a reménység ünnepe a szívünkben.

Bár mulandó az életünk, mégis van reményünk. Ez azért van, mert életünknek van alapja: Jézus Krisztus, a Szikla. Ha őrá építjük az életünket, akkor a körülményektől függetlenül is ott van a remény a szívünkben, mert van tapasztalatunk, tudunk kihez fordulni, tudjuk, kinek a kezét kell megfogni ahhoz, hogy felszínen maradjunk, hogy fölemelkedhessünk – fogalmazott a megyéspüspök. – Jézus ugyanolyan ember volt, mint mi, neki is voltak gondjai, nehézségei, de soha nem tért le a szeretet útjáról. Ezzel megmutatta, hogyan lehet a mi életünk is mennybemenetel: mindennapi kereszthordozás, másokért, szeretteinkért, embertársainkért, sokszor még az ellenségeinkért is szeretetből vállalt áldozathozatal. Mi se térjünk le a szeretet útjáról, és akkor a mi életünk is mennybemenetel lesz! – buzdított Palánki Ferenc. – Ezt csak az az ember tudja megvalósítani, aki az életét Krisztusra, a sziklára építi. 

Ezt követően a főpásztor a papi hivatás alapjairól beszélt.

„Imádkozzunk továbbra is lelkesen, buzgón, szeretettel a papokért, a szerzetesekért, újabb hivatásokért és egymásért is, hogy legyenek olyan családok, ahonnan származhatnak ezek a hivatások! Legyen közel a szívünk a sziklához, az alaphoz, Jézushoz, építsük rá életünket, hitünket, és legyünk a reménység emberei, másoknak is reményt nyújtva, hogy ez a földi élet mindannyiunk számára mennybemenetel lehessen!” – buzdította a híveket Palánki Ferenc megyéspüspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg és fotó: Kovács Ágnes

Magyar Kurír