Pálos emlékhelyet adtak át Badacsonytomajon

Az emlékhely megáldására az ünnepi menet Bedi Imre badacsonytomaji plébános és Puskás Antal pálos tartományfőnök vezetésével a badacsonyi hegy oldalában kialakított Szent István király-kápolnától indult, és a három stáció megáldása után érkezett a pálos emlékhelyhez.

Puskás Antal tartományfőnök beszédében röviden bemutatta az Árpád-házi Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, a legkorábbi alapítások közé tartozó kolostor és templom történetét, mely szerint azokat először 1263-ban említették egy oklevélben, amikor Széchy Pál veszprémi püspök a helyszínre látogatott. 1313-ban Gulácsi Lodomér fiai, Bálint és Fábián egy badacsonyi szőlőskertet adományoztak az ott élő pálosoknak. A kolostor a 16. századi török–magyar végvári harcok kezdete előtt elhagyatottá vált. A 19. század közepén Szeremley Miklós említi romjait, majd Ádám Iván megtalálhatta ezeket, és kisebb kutatást is végzett ekkor, két épületmaradványt tudott felmérni. A feltárás eredményeiről az Archaeológiai Értesítőben be is számolt. Eszerint megtalálta a kolostor maradványait az úgynevezett klastromkút környékén. Ez volt az első lokalizálása a rendháznak. A kolostor elméletileg nem maradandó anyagokból épült, hanem úgynevezett boronaszerkezetű, döngölt falas, fából készült szállása volt a remetéknek. A pálos rend középkori építészetét kutató Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben jártak itt, de ekkor már szinte felismerhetetlen volt a helyszín. Ezt a 20. század történései okozták, ugyanis Badacsonynak ezen a részén alakították ki azt a bányát – illetve hozzá kapcsolódóan az internáló- és munkatábort –, mely teljesen átalakította a hegy keleti felszínét. Az internálótábor 1949–54 között működött, de a bánya még majdnem tíz éven át. Mint arra a 2019-es feltárás is rávilágított – az ásatásvezető Pátkai Ádám volt a Laczkó Dezső Múzeumból –, a kolostor maradványai a klastromkút környezetében már nem azonosíthatók. Így kérdéses, hogy valaha meg tudjuk-e ismerni Ádám Iván egykori leírásán túl a kolostor maradványainak részleteit.

A kolostor és templom történetének bemutatását követően Puskás Antal tartományfőnök beszélt a pálos lelkiségről és a szerzetesi életről, valamint a pálos rend elterjedéséről a világban. Az érdeklődő résztvevők kérdéseire válaszolva ismertette a pálos címer részleteit és történetét, valamint bemutatta a pálos habitust, a szerzetesi ruhát.

A beszéd végén Puskás Antal tartományfőnök köszönetet mondott az emlékhely kialakításáért és az ünnepség megszervezéséért Badacsonytomaj Város Önkormányzatának, Krisztin N. László polgármesternek, Bedi Imre plébánosnak, illetve megköszönte a legutóbbi régészeti feltárást végző Pátkai Ádám régésznek, valamint az emlékhely alkotójának, Bodor István szobrász-kőfaragónak és a kivitelezést szervező és finanszírozó Badacsony és Térsége Nonprofit Zrt.-nek a munkáját. Köszönetet mondott a helyi lakosoknak is, hogy hűségesen ápolják pálos múltjukat és településük identitásának fontos részeként tekintenek arra.

Beszéde után Puskás Antal tartományfőnök megáldotta a pálos emlékhelyet, imádkozva azért, hogy akik a badacsonyi pálos kolostorra emlékezve az emlékhely kövei előtt megállnak, és a helyi pálos múlt előtt tisztelegnek, maguk is élő kövekként ápolják a pálos szerzetesrend örökségét, és építsék a jelenét. Az áldást követően Krisztin N. László badacsonytomaji polgármester a város nevében koszorút helyezett el az emlékhelyen.

Ezután a résztvevők átsétáltak a közelben található Szent II. János Pál pápa emlékhelyhez, ahol – megválasztásának évfordulója kapcsán – együtt imádkoztak a szent pápa közbenjárását kérve.

Az ünnepi esemény szeretetvendégséggel zárult.

Forrás és fotó: palosrend.hu

Magyar Kurír