Pálosan szép az élet! – Rendtörténeti vándorkiállítás is hirdeti a Boldog Özséb-évet

Az emlékévet hazánkban Esztergomi Boldog Özséb ünnepén, január 20-án a budapesti Szent István-bazilikában szentmisével nyitják meg, melyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be.

A pálos testvérek bíznak abban, hogy az ünnepi év alkalmából megvalósuló kezdeményezések sokak figyelmét ráirányítják e magyar alapítású, mára az egész világon elterjedt szerzetesrendre.

*

A Boldog Özséb-év keretében 2020-ban egy pálos kiállítóbusz járja be az országot; eljut majd Erdélybe, a Felvidékre és Lengyelországba is. A 750 éves pálos rendet bemutató vándorkiállítást a január 20-i szentmiséhez kapcsolódóan nyitják meg.

A Pálosan szép az élet című vándorkiállítás először a fővárosban állomásozik. Január 20. és 24. között a Szent István-bazilika előtt, február 5. és március 15. között pedig a Nemzeti Múzeum kertjében látható.

Pálosnak s általában szerzetesnek, szerzetespapnak lenni teljes élet, amely nem a bezárkózás, hanem a kiteljesedés útja; hétköznapi és teológiai értelemben is a boldogságra vezető, modern életforma – közvetíti a tárlat, mely a magyar pálos rend múltját elsősorban mint közös, mindenki számára átélhető magyar örökséget mutatja be. A vándorkiállítás célja, hogy ne csak a katolikus, a hívő embereket szólítsa meg, hanem mindenkit, akit érdekel a magyar múlt, a magyar történelem. E közösségteremtő cél eleme a buszban kialakított megbékélés pontja is, amely mindannyiunkat hív az Istennel, az önmagunkkal és az embertársainkkal való kiengesztelődésre.

„Boldog pálos szerzetes vagyok” – mondta 2019-ben a huszonöt éve pappá szentelt Bátor Botond, a magyarországi pálosok korábbi tartományfőnöke. E gondolat összecseng a kommunizmus idején rejtetten élő egyik pálos, Bolyós Ákos (1914–1994) a renden belül ma is sokszor felidézett gondolatával: „Ne azért adjál hálát, mert pálos vagy, hanem azért, mert pálos lehetsz.” E két szerzetespap által megfogalmazott gondolatok ihlették a kiállítás tematikáját is. A nyolc tételből álló tárlat részeit az evangéliumi nyolc boldogság mondatai fűzik össze; az egy-egy boldogságmondáshoz kapcsolódó témák nem a rendtörténet kronológiáját követik, hanem bizonyos megközelítéseket emelnek ki.

A látogatót több interaktív lehetőség segíti. A Misztrál együttes által előadott dalban például olyan települések nevei szerepelnek, ahol 1526, illetve 1786 előtt pálos kolostorok működtek a történelmi Magyarország területén. A tárlaton virtuálisan végiglapozható a legdíszesebb magyar nyelvemlékkódex, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódex, amely a 15. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban. Informatikai eszköz segítségével Esztergomi Boldog Özséb számos ábrázolását is láthatjuk, illetve az 1950 előtti és az 1989 utáni pálos élet fotóit. Forgatható „falon”, egy-egy mondattal, képpel illusztrálva mutatják be az „alkotó” magyar pálosokat – köztük a Vitae fratrum szerzőjét, Gyöngyösi Gergelyt vagy az 1934-es újraindulás egyik alakját, Gyéressy Béla Ágoston atyát, A fehér barát című rendi értesítő elindítóját, aki a pálosok épített örökségének feltárásában szerzett érdemeket. A felületeken kevés szöveg szerepel, amelyek a magyarul nem értő látogató számára QR-kódok nyomán vagy vezetőfüzetben olvashatók angol és lengyel nyelven. A QR-kódok, illetve a vezetőfüzet segítségével a magyar látogatók további tartalmakat érhetnek el.

Forrás és fotó: palosrend.hu, palosnoverek.hu

Magyar Kurír