Pannonhalma adhat inspirációt a Notre-Dame újjáépítéséhez

Pannonhalma előtt a németországi Trierben, Hildesheimben, Münchenben és az ausztriai Linzben jártak. Olyan történelmi, főleg középkori templomokat kerestek fel, amelyeket valamilyen jól átgondolt liturgikus koncepció szerint újítottak fel nemrégiben – mondta el a pannonhalmi bazilika 2012-ben befejeződött felújítását koordináló műhely vezetője, Fehérváry Jákó OSB, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, aki Szita Bánk testvérrel és Dejcsics Konrád atyával együtt vezette körbe a vendégeket.

A 2019-es sajnálatos tűzesetnek pozitív hatása is lehet: lehetőséget nyújt a párizsi érsekség számára, hogy úgy építsék újjá a belső teret, hogy a székesegyházat felkereső évi 11-12 millió látogató – akiknek a túlnyomó része nem hívő – az út végére valamiképpen eljusson Krisztus ismeretére. A missziós célzatú bejárási útvonal mellett fontos szempont, hogy a Notre-Dame-ban a liturgia céljainak megfelelő belső kialakítás jöjjön létre.

Franciaországban a templomok az állam tulajdonában vannak, éppen ezért a Notre-Dame külső felújítása állami feladat, viszont a templombelsőt rábízzák a Katolikus Egyházra, nevezetesen a párizsi érsekre. A köztársasági elnök kijelölte a főpásztor mellé Jean-Marie Duthilleul építészt, aki a munkálatokban segíti. Michel Aupetit-t és Jean-Marie Duthilleult mostani útjára elkísérte az érsekség általános helynöke, Benoist de Sinety; illetve a párizsi Katolikus Egyetem Liturgikus Intézetének vezetője, Gilles Drouin atya, aki a Notre-Dame felújításának liturgikus vonatkozásaiért felelős, valamint az építész felesége.

A Notre-Dame belső terét eddig is modern berendezés jellemezte: ez a II. vatikáni zsinat után, nagyrészt Lustiger bíboros érsekségének idején készült el. A templombelső sajnos használhatatlanná vált a tűzvészben, ez ad most lehetőséget az újragondolásra. Michel Aupetit-ék nemcsak más látogatói útvonalat terveznek a korábbiakhoz képest, hanem eddig nem látogatható épületrészeket is meg akarnak nyitni a nagyközönség számára.

A pannonhalmi bazilika több formában mutatkozott be pénteken: a körbevezetés előtt a napközi imaórára is meghívták a vendégeket, így rögtön „működés közben” láthatták a templomot. A közös ebéd után Hortobágyi T. Cirill főapát és a bazilika rekonstrukcióját koordináló műhely három tagja a felújítás mikéntjéről beszélt a Franciaországból érkezett vendégeknek. Először olyan képeket mutattak nekik, amelyeken a templom a munkálatokat megelőző állapotában volt látható, ezt követően járták végig az épületben a felújítás útját. „Nagyon felvillanyozta őket, látszott, hogy értik azt a koncepciót, aminek a mentén a templombelsőt, a liturgikus teret felújítottuk” – mondta el szerkesztőségünknek Fehérváry Jákó. Közös vesperás és szentmise zárta a templomban időzést, utóbbinak a párizsi érsek volt a főcelebránsa.

A Notre-Dame felújításán dolgozóknak fontos volt a pannonhalmi anyaghasználat: az ónixkő a bazilikában hangsúlyos elem, mind az oltár, mind az ambó abból készült. Tetszett a küldöttségnek a bazilika tengelyes elrendezése is, amivel a legutóbbi helyreállításkor igyekeztek a középkori templom hosszanti irányú, emelkedő dinamikáját újraértelmezni. Ez a templom legalsó részén a keresztelőkúttal indul; átfut az oltár közepén, amely összeköti a szerzetesi közösséget a hozzájuk látogatókkal, a liturgián részt vevőkkel; része a felolvasásra szolgáló ambó, ami nem oldalt kapott helyet, hanem a lépcső előtt, a templom tengelyében áll. Jákó atya úgy látta, a nagy üres tér és az absztrakt rózsaablak szintén megmozgatták a vendégek fantáziáját.

Bár a pannonhalmi bazilikának erős szerzetesi karaktere van, a liturgikus terét tekintve székesegyház is egyben, így könnyen összehasonlíthatók, adott esetben átemelhetők egyes elemek a párizsi katedrálisba is – mutatott rá a bencés teológus.

Fontos összekötő elem, hogy a Pannonhalmára látogatók nagy része is inkább turista, és nem hívő, Hortobágyi T. Cirill ki is emelte, hogy a vendégek fogadásának missziós karaktere van: „Nem pusztán épületeket és azok történetét akarjuk megmutatni, hanem valami többre akarjuk megnyitni azokat az embereket, akik idejönnek hozzánk.”

„Nem tudjuk, hogy konkrétan vagy átértelmezve átvesznek-e bármilyen elemet a pannonhalmi bazilikából, de eleve hatalmas megtiszteltetés, hogy észrevettek minket, és ilyen messziről elautóztak egészen Pannonhalmáig. Már azzal nagyon elégedettek vagyunk, hogy a híres párizsi Notre-Dame újjáépítésekor inspirációt akartak kapni egy magyar szerzetesi templom felújítási példájából” – fogalmazott Jákó atya.

Michel Aupetit püspöki szolgálatát kifejezetten missziós jellegűként fogja fel. Hitvallása: megszólítani az embereket és nem félni Jézusról beszélni – szűrte le a főpásztorral való beszélgetésekből a Sapientia Főiskola rektora. A párizsi metropolisz olyan kozmopolita világ, amelyhez fogható a mi környékünkön nem nagyon van. A főpásztor azt érzi, hogy kellő igény van arra, hogy a keresztények – Franciaországban ezek nagy többségét a katolikusok jelentik – megszólaljanak, és elvezessék Krisztushoz az embereket.

Fehérváry Jákó számára megdöbbentő volt hallani, hogy Michel Aupetit-t még nanterre-i megyéspüspökként, amikor a metrón utazott vagy az utcán járt-kelt, milyen sok muszlim megszólította, és arra kérte, hogy Istenről beszélgessenek. A párizsi érsek arról is beszélt nekik, hogy egyházmegyéjében a felnőtt keresztelendők 15–20 százaléka az iszlám hitről tér át. A muszlim családok közül sokan a katolikus iskolákba igyekeznek beíratni a gyermekeiket, mert biztosak lehetnek benne, hogy ott fognak hallani Istenről – Franciaországban a laicitás erős eszméje miatt az állami iskolákban ugyanis erre gyakorlatilag nincs esély.

Fotó: Nagy Gábor/Kisalföld

Agonás Szonja/Magyar Kurír