Pannonhalma híd Nyugat és Kelet között – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az ökumenéről

– A NEK megtartotta Bangha Béla „Győzelemről énekeljen” kezdetű himnuszát. Áttekintve a kongresszus egész hetét, az mégsem a múlton való nosztalgiázás volt. Mit jelentett 1938-ban a himnusz, és mit most?

– A gimnáziumban a hittanérettségin tétel volt a kongresszus. Foglalkoztunk a logóval és a himnusszal. Megnéztük többek között a himnusz korba való beágyazottságát. Bangha Béla himnusza sikeres és jövőbe mutató volt, a világháború előestéjén a „forrassz eggyé békességben minden népet, nemzetet” üzenetével valóban nemzetközi, politikamentes és Trianon traumájára, az itt élő keresztények helyzetére evangéliumi, eszkatologikus választ adott. 2021-ben nem tudtunk a világjárvány miatt annyira nemzetközi lenni, de előadók, tanúságtevők révén a világegyház jelen volt. Ahogy a ’38-as kongresszus választ tudott adni az akkori emberek kérdéseire, és tovább tudott mutatni, a ’21-es is választ tudott adni a mai keresztények kérdésére. Ez a válasz háromrétű volt: az átélt spirituális tapasztalat, a fiatalok nagy száma és a pápa jelenléte. Ma az a kérdés, mi, keresztények hogyan vagyunk jelen a társadalomban, a valóságban milyen az evangélium ereje ebben a kommunikációtól meghatározott, a közösségi médiától uralt társadalomban. A kongresszus újfajta egységet és újfajta választ tudott megmutatni, mégpedig sokak számára váratlanul. Ez mind a keleti, mind a nyugati egyházszakadást áthidaló egység volt.

– Miért látja fontosnak a keleti egyházak jelenlétét?

– A keleti egyházak jelenléte két szempontból is fontos volt. Egyrészt rámutat arra, hogy a keleti kereszténységgel hazánk történelme révén elválaszthatatlan kapcsolatunk van. A hazai egyházszervezet Szent István uralkodása alatt a keleti egyházszakadás előtt jött létre, Tihanyban keleti szerzetesek éltek 1055-ben, a Kelettel való kapcsolat a szerzetességet végig meghatározta, a 20. században is erős a monasztikus közösségek kapcsolata a Kelettel. Másrészt felhívták a figyelmet arra, hogy Európa határán, a Közel-Keleten nagyon súlyos helyzetben vannak a keresztény közösségek. Szükségük van segítségre, és Magyarország valódi segítséget és a szolidaritás ökumenéjét képes nyújtani. Azzal, hogy eljöttek a keleti keresztények képviselői ide, a jelenlétükkel is kifejezték hálájukat.

– Pannonhalma mint az első egyházszakadás előtt alapított monostor évtizedek óta küldetésének tartja az egység képviseletét.

– A keleti kereszténységgel való kapcsolat kezdeményezői a ’80-as években Várszegi Asztrik, Korzenszky Richárd, Horváth Dori Tamás és Nagy Endre bencések voltak. Így az egész magyar bencés kongregációt, annak három önálló házát – Pannonhalmát, Tihanyt és Győrt – személyes kapcsolat kötelezi el a keresztény egyházakkal az ökumené terén. Ennek a törekvésnek lett volna a gyümölcse, hogy 1996-ban Szent II. János Pál pápa és II. Alekszij találkozzon egymással Pannonhalmán, egy olyan helyen, ami a nagy egyházszakadás előtt jött létre. Bár a találkozás nem valósult meg, de lett gyümölcse: ortodox egyházfők rendszeresen látogattak Pannonhalmára és Tihanyba is.

A teljes cikk ITT olvasható.

Forrás: Trauttwein Éva/Gaudeamus.hu

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír