Párbeszéd a liturgiáról: Az eucharisztia liturgiája

„Krisztus az utolsó vacsorán rendelte a szentmiseáldozatot és a húsvéti lakomát. (…) Krisztus ugyanis kezébe vette a kenyeret és a kelyhet, hálát adott, megtörte a kenyeret, tanítványainak adta, és így szólt: Vegyétek, egyetek és igyatok ebből; ez az én Testem, ez az én Vérem kelyhe. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Ezért az Egyház az Eucharisztikus liturgiának egész ünnepi rendjét olyan részekből állította össze, amelyek megfelelnek Krisztus említett szavainak és tetteinek.” (A római misekönyv általános rendelkezései, 72.)

Az egyetemes könyörgések imádkozásával lezárul a szentmise első nagy része, az ige liturgiája, s átlépünk az ünneplés következő szakaszába, az Eucharisztia liturgiájába. Ahogyan már említettük, a szentmise az ünneplésének kétpólusú (igeliturgia és az Eucharisztia liturgiája) alapformáját már az apostoli időkben elnyeri. Erről tanúskodnak elsősorban a lukácsi iratok, különösen az emmauszi történet. Itt Jézus megmutatja, hogyan lesz jelen tevékenyen a későbbi keresztény közösségek szentmiséiben: a két tanítvány mellé szegődve, útközben magyarázza nekik a Szentírást, majd megtöri a kenyeret.

Ha a teljes ünneplés alapformáját az emmauszi történet adja, úgy – amint azt az általános rendelkezések fenti soraiban is olvassuk – az ünneplés második pólusának mintáját abban a húsvéti vacsorában kell keresnünk, melyet Jézus a halála előtti estén költött el apostolaival. Egy anglikán bencés szerzetes, liturgiatudós, Gregory Dix The Shape of the Liturgy (A liturgia alapformája) című művében hívta fel először a figyelmet arra, hogy az utolsó vacsorán Jézus által véghez vitt négy cselekedet megfeleltethető az Eucharisztia liturgiája négy fő mozzanatának. Ezzel a gondolatával nagy hatást ért el a szerző. Felekezettől függetlenül katalizálta a liturgia, különösen az eucharisztikus ima eredetének kutatását és teológiájának fejlődését, s főként Jézus parancsának – „Ezt cselekedjétek…” – mélyebb megértését.

De nézzük Jézus négy tettét és az Eucharisztia liturgiájának négy mozzanatát.              
1. kezébe vette: az adományok előkészítése, felajánlás;
2. hálát adott: eucharisztikus ima a prefáció bevezető dialógusától a záródoxológiáig (Őáltala…);
3. megtörte: a kenyér megtörése, Isten báránya;
4. tanítványainak adta: áldozás.

Ha tovább olvassuk A római misekönyv általános rendelkezéseit (itt hely szűke miatt nem idézzük a teljes szöveget), láthatjuk, hogy a misekönyv is ebben a szellemben szól a mise következő részéről, annak főbb építőelemeiről. Ezek véghez vitelével engedelmeskedünk ugyanis Jézus parancsának: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” A következőkben ezt a négy mozzanatot vesszük majd szemügyre közelebbről.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír