A találkozás ünnepe

Február 2-án a liturgia Jeruzsálembe vár bennünket. A karácsonyi időszak lezárásaként ekkor emlékezünk meg arról, hogy a megtisztulás törvénye (Lev 12; Kiv 13) szerint Mária bemutatta Jézust a Templomban, és elsőszülött fiát két galambot áldozva kiváltotta.

Az evangéliumban Simeon éneke és a liturgia imádságai a nemzetek világosságának nevezik Jézust. Róla jövendöltek a próféták (Iz 49,6, Mal 3,1–4), benne ismeri fel Simeon a Messiást, akit várnak a népek. Isten megvilágosító Igéje ő, akit a sötétség nem ismert fel, és aki húsvétkor vállalta értünk a kereszthalált, majd feltámadt az örök életre. 

Ez az ünnep hidat képez a két nagy liturgikus időszak között. A gyertyaláng és a kezdő körmenet a nagyszombati éjszakára mutat előre. A gyermek Jézus jelenléte pedig a megelőző időszakhoz kapcsolódik.

Jeruzsálemben a 4. század óta az Urunk megjelenését (január 6.) követő negyvenedik napon tartották, mint „a találkozás ünnepét”, amikor az Úr meglátogatta Templomát és papjait. A római egyház az 5. század közepén átvette ezt, de majd két héttel korábbra, a december 25. utáni negyvenedik napra helyezte át. Hiszen február 15. az ókori római vallásban terhelt időpont: a Lupercal-barlangnál tartott buja termékenységi szertartások napja volt, amíg I. Geláz pápa be nem tiltotta ezeket, és helyükre be nem vezette Szent Valentin mártír emléknapját.

Február 2-a mindazok ünnepe, akik Krisztussal a templomban találkoznak. Minden megkeresztelt emberé, aki a keresztségkor égő gyertyát kap a kezébe, hogy egész életében az imádság égő lámpásával virrasztva várja az Úrral való találkozást.

Az édesanyáké, akik Mária példájára gyermekük megkeresztelésekor szintén a templomba mennek hálát adni, és ott külön áldásban részesülnek. Az időseké, akiket Simeon és Anna példája arra biztat, hogy bizalommal és reménységgel a jövőbe tekintve, örömmel dicsőítsék az Urat. 1997 óta pedig Szent II. János Pál pápa szándéka szerint a megszentelt életet élőké is, akik arra kapnak meghívást, hogy Krisztus világosságát sugározzák a világra.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír