Párbeszéd a testvériség jegyében – Ferenc pápa közelgő bahreini apostoli látogatása elé

A pápa részt vesz a Bahreini párbeszéd fóruma: Kelet és Nyugat az emberiség együttéléséért címmel megrendezett nemzetközi konferencia zárórendezvényén, továbbá hat nyilvános esemény szerepel programjában, amelynek utolsó állomása egy imatalálkozó lesz a helyi egyház tagjaival.

Ferenc pápa 39. nemzetközi útjának logóját Bahrein fehér-piros és a Szentszék sárga-fehér zászlója alkotja stilizált formában, mint két, egymást érintő és tölcsért alkotó kéz, amely az ég felé irányul, kérve Isten áldását, jelképezve a népek és nemzetek elkötelezettségét, hogy nyitottan, előítéletek nélkül, testvérként kívánnak egymással találkozni. A testvéri találkozó gyümölcse a béke ajándéka lehet, amelyet a kitárt kezekből kinövő olajfaág jelképez. Az angol nyelvű, kék színű „Ferenc pápa” felirat arra utal, hogy apostoli utazását a Szentatya a Boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja, akit a térségben Arábiai Miasszonyunkként tisztelnek. A pápalátogatás mottója: „Békesség a földön a jóakaratú embereknek”. A Lukács evangéliumából vett idézet (Lk 2,14) utal a mennyei seregek sokaságára, amelyek ezekkel a szavakkal is dicsőítették Istent a Jézus születését elbeszélő szakaszban.

*

Bahrein jelentése arab nyelven: „két tenger birodalma”. A harminchárom szigetből álló szigetcsoport Szaúd-Arábiától keletre, a Katari-félszigettől északra, a Perzsa-öbölben található. Négy kormányzóságra oszlik: a fővárosi, az északi és a déli, valamint a Muharrak városról elnevezett kormányzóságra. 1986 óta 25 km-es autósztráda köti össze Szaúd-Arábiával. A szigetvilág legnagyobb kiterjedésű, mindössze 678 négyzetkilométeren fekvő szigete Bahrein, itt él a szigetvilág lakosságának legnagyobb része, lakossága megközelíti a másfélmillió főt.

Bahrein fővárosa a 200 ezer lakosú Manama. Az ország hivatalos nyelve az arab, a beszélt nyelvek között a leggyakoribb az angol, az újperzsa (fárszi), az urdu, a hindi és a tagalog vagy filippínó nyelv. A Bahreini Királyság lakosságának 70 százaléka muszlim vallású, a keresztények 15 százalékot képviselnek, közülük 11 százalék katolikus, a lakosság 10 százaléka pedig hindu vallású.

A Bahreini Királyság területe az ókorban fontos kereskedelmi útkereszteződés szerepét töltötte be Mezopotámia és India között. A Kr. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. Ennek egyik emléke az az erőd, amely az UNESCO világörökségnek is részét képezi, és amelynek egyes maradványai Kr. e. 2800-ból származnak. Történelmi források szerint az ókorban a mai Bahrein többek között az Éden, az Örök Élet és a Paradicsom nevet viselte, illetve hívták a „Perzsa-öböl gyöngyének” is, ugyanis gazdasági életének fő forrása a gyöngyhalászat volt egészen a múlt század elejéig. Jelenlegi gazdagságát elsősorban a kőolaj biztosítja, amit az 1930-as évek elején fedeztek fel az ország területén. Bahrein a legkisebb a térség olajmonarchiái közül, de az olajpiac fontos nemzetközi tényezője annak is köszönhetően, hogy 2018-ban történelmének legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelyeit fedezték fel.

A mai Bahrein térségének lakói 629-ben vették fel az iszlám vallást, előtte a szigetvilág a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben a karmaták, a síita ágazathoz tartozó iszmáilita szekta uralma alá került, majd 1521-ben portugálok hódították meg a térség szigeteit. A 16. századtól 1743-ig a portugálok és az irániak uralma váltotta egymást a szigetvilágban, mígnem 1802-ben az akkor fénykorát élő Ománi Szultánság vette át a hatalmat. Bahrein 1822-ben vívta ki függetlenségét a jelenleg uralkodó szunnita Ál-Halífa családnak köszönhetően, Nagy-Britannia védnökségével. Az ország az Oszmán Birodalom vazallusa volt 1869 és 1916 között, majd Brit Protektorátus alá tartozott. Függetlenségét 1971-ben nyerte el véglegesen.

Bahrein volt a Perzsa-öböl első országa, ahol megszervezték a közoktatást 1919-ben, és a nők számára is lehetővé tették a tanulást. Már 1928-ban a felnőtt lakosság több mint 90 százaléka írástudó volt.

Hamad ibn Ísza Ál-Halífa király, Bahrein jelenlegi uralkodója 1950-ben született, a Halífa-ház tagja. 1999-ben emírként követte apját a trónon. A 2002. február 14-én kihirdetett új alkotmány értelmében királlyá nyilvánította magát és az emirátust örökletes alkotmányos monarchiává változtatta. Kétkamarás nemzetgyűlésének képviselőtanácsa negyven tagból áll, akiket négy évre választanak meg. A felsőház negyven tagját az uralkodó nevezi ki. A végrehajtó hatalom továbbra is az uralkodó kezében összpontosul. Ez magában foglalja többek között a miniszterelnök és a miniszterek kinevezését, valamint a hadsereg irányítását. Bahrein jogrendszere az iszlám törvényen alapul, de a királyi ház valláspolitikáját már egy ideje bizonyos tolerancia jellemzi az egyéb vallási közösségekkel szemben, amelyek számára biztosított a vallásgyakorlás szabadsága.

Az utóbbi években Hamad király fontos gazdasági reformokat vezetett be, liberalizálta a munkaerőpiacot a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor támogatása, valamint a Bahreinben termelni szándékozó vállalkozóknak nyújtott könnyítések révén. Az export termékek listáján a szénhidrogének állnak az első helyen, ugyanakkor a turizmus terén is jelentős fejlődés tapasztalható.

Ezekkel a változásokkal párhuzamosan megnövekedett a társadalomban annak az igénye, hogy a politikai és szociális szabadságjogok széleskörűbbé váljanak. A társadalmi elégedetlenség hozzájárult a feszültségek fokozásához, amely már régóta fennállt a lakosság mintegy 46 százalékát képviselő síita többség és a 24 százalékot képviselő szunnita uralkodó réteg között.

A Tunéziában és Egyiptomban 2011-ben kirobbant „arab tavasz” nyomán Bahreinben is megmozdulásokra, tüntetésekre került sor. A hatalmon lévő szunnita uralkodók azonban Szaúd-Arábiából és az Emirátusokból érkező csapatok segítségével elnyomták a „gyöngyök lázadásának” nevezett forrongásokat, amelyek a felekezeti megkülönböztetések ellen és demokratikus reformok érdekében zajlottak. Az „arab tavaszt” követő években számos aktivistát letartóztattak terrorizmus, szélsőséges tevékenység, extrémizmus és erőszak vádjával.

A Bahreini Királyság fontos stratégiai szerepet tölt be a Perzsa-öböl politikai egyensúlya szempontjából, egyrészt, mert a Hormuzi-szoros térségében fekszik, ahol a világ kőolajszállításának 20 százaléka halad át, másrészt évtizedek óta fontos szövetségese, katonai bázisa az Egyesült Államoknak. Ebben az összefüggésben számottevő, hogy 2020. szeptember 15-én a Bahreini Királyság normalizálta diplomáciai kapcsolatait Izraellel.

*

A Szentszék és a Bahreini Királyság 1999-ben létesített egymással diplomáciai kapcsolatokat, amelyekben az utóbbi években jelentős haladás történt. Ennek egyik fontos lépése volt az a döntés, amelyet Hamad bin Isza Ál-Halifa király hozott: eleget téve XVI. Benedek pápa kérésének, a fővárostól 20 kilométerre délre földterületet ajándékozott az országban élő keresztényeknek.

XVI. Benedek 2008. július 9-én fogadta a Castel Gandolfó-i apostoli palotában Hamad ibn Ísza Ál-Halífa bahreini uralkodót; az akkor kibocsátott szentszéki közlemény a találkozás szívélyes légköréről számolt be. XVI. Benedek köszönetét fejezte ki Hamad sejknek számos – főleg vendégmunkás – keresztény befogadásáért. A szentszéki látogatás alkalmával a felek elkötelezték magukat a kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdításáért a Közel-Kelet és az egész világ békéje érdekében. Bahreinben építették fel  a Perzsa-öböl első katolikus templomát a múlt század első felében, 1939-ben, amiért XVI. Benedek háláját fejezte ki. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „a katolikusok számának növekedése miatt kívánatos lenne, hogy további istentiszteleti helyekkel rendelkezzenek”. Hamad király 2014. május 19-én erre a kérésre válaszolva mutatta be Ferenc pápának az épülő katedrális modelljét vatikáni látogatása alkalmával.

Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki (manilai) bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa, aki maga is Ferenc pápa bahreini kíséretének tagja, tavaly december 10-én szentelte fel Avali városában az Arábiai Miasszonyunk-székesegyházat, amely az észak-arábiai apostoli vikariátus székhelye lett.

Ferenc pápa ebből az alkalomból levelet intézett Hamad királyhoz, amelyet Tagle bíboros adott át neki. Az uralkodó válaszában kifejezte „nagy vágyát, hogy egy napon Bahreinben láthassa a pápát”.

A felszentelést megelőzően, december 9-én, egy nappal a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét követően került sor az épület világi átadására: Hamad király avatta fel a 2300 fő befogadására alkalmas istentiszteleti helyet a királyság ajándékaként az ország helyi egyháza számára. A tavaly télen még erősen dúló pandémia miatt azonban a templomszentelés szertartásán az ország 161 ezer hívőt számláló katolikus közösségének csak töredéke vehetett részt.

A bahreini katolikusok többségükben Tagle bíboros honfitársai, akik a Fülöp-szigetekről érkeztek, illetve indiai bevándorlók, ugyanakkor mintegy ezerre tehető az országba 1930 és 1950 között érkezett arab származású katolikusok száma, akik megkapták a bahreini állampolgárságot.

Az Arábiai Miasszonyunk-székesegyház felszentelésének jelentőségét növeli az a tény is, hogy az uralkodó hivatalosan meghívta Ferenc pápát Bahreinbe. A meghívást 2021. november 25-én Kalid bin Ahmed bin Mohammed Al Kalifa sejk, Hamad király diplomáciai tanácsadója személyesen adta át a Szentatyának a Vatikánban.

Ahogyan Matteo Bruni, a Szentszék Sajtótermének igazgatója október 28-án, a program bemutatásakor hangsúlyozta: „Ferenc pápa bahreini apostoli látogatása egy újabb értékes lépés a testvériség útján az iszlám világgal való kapcsolatokban.”

Kísérjük imáinkkal Ferenc pápa közelgő apostoli látogatását, amelyet a Szentatya a Boldogságos Szűzanya, az Arábiai Miasszonyunk oltalmába ajánlott.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír