Párizs: az olimpia és a szentek városa

Párizsi Szent Dénes (Saint Denis)

A harmadik század közepén érkezett Dénes Párizsba, annak első püspöke volt – hetedmagával küldték a mai Franciaország területére, hogy megtérítésék az ott lakókat. Ezt követően két társával, Eleutheriusszal és Rusticusszal együtt mártírhalált halt, feltehetően Decius császár üldöztetése idején.

A legenda szerint, miután lefejezték Szent Dénes több mérföldet vitte kezében a fejét, közben a bűnbánat üzenetét hirdette. A középkorban népszerűvé vált a párizsi zarándokút, amely Szent Dénes letartóztatásához, peréhez, szenvedéséhez és halálához kapcsolódó helyszíneket érintett.

Szent Genovéva gondoskodott egy templom építéséről Szent Dénes sírja felett, a nevét viselő mai katedrális (La basilique-cathédrale Saint-Denis) helyén, Párizstól északra. A párizsi Notre-Dame homlokzatán szobra éppen a főbejárat közelében látható. Liturgikus emléknapja október 9-én van.

Szent Genovéva (Sainte Geneviève)

Szent Genovéva már 7 éves kislányként Istennek szentelt életet akart élni. Ez a vágya csak megerősödött, amikor találkozott a szent püspökkel, Auxerre-i Germanusszal. Miután Genovéva a Párizs melletti vidéki otthonából a városba költözött, hamarosan rendkívüli és csodálatos dolgok történtek életében. Közbenjárására gyógyulások történtek, hamarosan látnoknak és misztikusnak tartották. Szent Genovévának tulajdonítják, hogy többször is megmenekült Párizs a megszállóktól és a pusztulástól.

Az 5. és 6. század fordulóján Szent Genovévának nagy szerepe volt I. Klodvig frank király (akit az első francia királynak neveznek) megtérésében.

Genovéva 500 körül halt meg; a követő évszázadokban ereklyéit gyakran helyezték ki nyilvános tiszteletre a párizsiak előtt álló nagy megpróbáltatások idején. Az ereklyéinek nagy részét a francia forradalom alatt megsemmisítették, bár néhány megmaradt, és a párizsi Saint-Étienne-du-Mont-plébániatemplomban őrzik. Emléknapja január 3-án van.

Szent IX. Lajos király (Saint Louis)

IX. Lajos király a 13. század közepén uralkodott, mely időszak a francia kultúra egyik aranykora volt, a franciák világszíntéren való felemelkedésének ideje. Lajos a bátorság és a tettek embere volt, de pártfogolta a tudományos szellemi életet is, támogatta a párizsi teológiai iskola létrehozását, amely később Sorbonne néven vált ismertté. Aquinói Szent Tamás, a kor kiemelkedő teológusa és filozófusa is gyakran megfordult udvarában. Lajos király életének legfőbb célja az volt, hogy mindenét Isten dicsőségére és népe javára fordítsa.

Két keresztes hadjáratot is vezetett, amelyek során birtokába került Krisztus töviskoronájának ereklyéje. Lajos az ereklye elhelyezésére pompás kápolnát építtetett Párizsban. A Sainte Chapelle ma is Franciaország egyik leglátogatottabb helye.

A király 1270-ben halt meg Tuniszban, miután a VIII. keresztes hadjárat során a Szentföldre tartva vérhasban megbetegedett. Emléknapja augusztus 25-én van.

Páli Szent Vince (Saint Vincent de Paul)

Az 1600-ban pappá szentelt Páli Szent Vince világosan látta, hogy a klerikalizmus és a korrupció által ostromlott Egyház megreformálásához szent papokra van szükség. „Semmi sem olyan nagyszerű, mint egy jó pap” – mondta.

Miközben életét másokért, különösen a perifériára szorultakért végzett szolgálatnak szentelte, segíteni kívánta az Egyházat a papi élet megújításában, a személyes megszentelődésre és a szegények szükségleteire összpontosítva. Ezért megalapította a Missziós Kongregációt, melynek tagjai az elhagyottak és elfeledettek felé fordultak. Emellett dolgozott a szemináriumi reformért, és Marillac Szent Lujzával megalapította az irgalmas nővérek rendjét, hogy a nők is részt vehessenek a betegek és szegények szolgálatában.

Páli Szent Vince 1660-ban halt meg Párizsban. Azt mondták róla, „megváltoztatta az Egyház arcát”. Emléknapja szeptember 27-én van.

Marillac Szent Lujza (Sainte Louise de Marillac)

Lujza egy stabilitást nélkülöző otthonban nőtt fel – házasságon kívül született, nem részesült a többi testvérével azonos jogokban, apja felesége rosszul bánt vele. Ugyanakkor így is jómódú család tagjának számított, ezért egy Párizson kívüli, a királyi család által támogatott kolostori iskolában kapott nevelést. Bár vonzotta a szerzetesi élet, nem engedték kolostorba lépni. Családja és a gyóntatója is a házasság felé terelték; 1613. február 5-én kötött házasságot Antoin Le Gras-val, Medici Mária francia királyné titkárával.

Mivel Lujza a szegények és a betegek szolgálatára akarta fordítani életét, nagy szerepet játszott egy jómódú hölgyekből álló jótékonysági szövetség megalakításában. Ez végül előkészítette az utat a Szeretet Leányai Társulat, azaz az irgalmas nővérek rendje számára, amelyet az akkor már özvegy Lujza Páli Szent Vincével együtt hozott létre, és amelyben fogadalmat tett.

A szociális munkások védőszentjeként tisztelt Lujza 1660-ban halt meg. Emléknapja május 9-én van.

Labouré Szent Katalin (Sainte Catherine Labouré)

Katalin tizenegy gyermek közül kilencedikként született egy földműves családban, és már korán vágyott a szerzetesi életre. Apja ellenállása ellenére 1830-ban Párizsban csatlakozott az irgalmas nővérekhez. A rászorulók szolgálata iránti vágya vezette, és évtizedeken át gondozta a szegényeket, betegeket és időseket.

Ezekben az évtizedekben hallgatott arról, ami ma a legismertebbé teszi őt: a természetfeletti látomásairól, amelyeket a Boldogságos Szűz Máriától kapott. Ezek a látomások alig néhány hónappal azután kezdődtek, hogy Katalin megkezdte noviciátusát. E misztikus élmények alapján született meg az egyik legnépszerűbb katolikus áhítat: a csodás érme tisztelete.

Két fő látomás alapján jött létre maga az érme – az egyik 1830-ban július 18-án, a másik pedig ugyanabban az éveben november 27-én történt. A Szűzanya kérése a medál elkészítésére, majd a követő jelenés, amikor egy drágakövekkel borított földgömböt tartott a kezében, Mária azon vágyát fejezték ki, hogy a Fiától kapott kegyelmeket az imák segítségével kiossza, valamint hogy segítséget és védelmet nyújtson a megpróbáltatások és nehézségek idején.

Katalin 1876-ban halt meg. Emléknapját a vincés család november 28-án, a világegyház december 31-én tartja.

Barat Szent Magdolna Zsófia (Sainte Madeleine-Sophie Barat)

A francia forradalom után Szent Magdolna Zsófia a szerzetesi élet helyreállításának és az Egyház nevelés téren folytatott apostolkodásának szentelte életét. Már 15 éves korára igen művelt volt – az elnyomás közepette jól tanult, szeminarista bátyjának köszönhetően alaposan megismerkedett a Bibliával, az egyházatyák tanításával és a teológiával.

Meglapított egy új női kongregációt Jézus Szentséges Szívének szentelve (Institut du Sacré Coeur). Magdolna Zsófia nővér ideje nagy részét azzal töltötte, hogy apostoli buzgalommal bejárta Franciaországot és számos más országot. 1865-ben bekövetkezett haláláig közel 100 intézményt alapított a kongregációján belül, többek között az Egyesült Államokban is. 1925-ben avatták szentté. Emléknapja május 25-én van.

Jézusról nevezett Szent Mária Eugénia (Sainte Marie-Eugénie de Jésus)

Anne-Eugénie Milleret de Brou néven egy jómódú család legidősebb gyermekeként született 1817-ben. Miután apja csődbe ment, a családnak nagy nehézségeket kellett elszenvednie, és szülei 1830-ban el is váltak. Eugénia azonban kezdte megérteni, hogy Isten különleges útra hívja. A 12 éves korában történt első szentáldozása, majd a híres domonkos, Henri Dominique Lacordaire 1836-os prédikációja, amit a Notre-Dame-ban hallott két olyan életfordító esemény volt számára, amelyek segítettek neki továbblépni a hitben.

Figyelme egyre inkább a szerzetesi élet felé fordult, ami végül egy kongregáció létrehozásához vezetett, amit a Boldogságos Szűz példájának követése inspirált (Religieuses de l'Assomption). A nővérek a szegények, fiatal lányok nevelésével foglalkoztak. Sok nehézséget kellett leküzdeniük, mire a fiatal közösség közel 50 évvel később megkapta a pápai jóváhagyást. Mária Eugénia nővér 1898-ban halt meg, és 2007-ben avatták szentté. Emléknapja március 10-én van.

Leclercq Szent Salamon (Saint Salomon Leclercq)

Körülbelül egy hónappal a francia monarchia 1792-es megdöntése után katolikus papok százait tartóztatták le, lázas katolikusellenesség söpört végig Párizson. Szeptemberben mintegy 3000 katolikust öltek meg; 191 püspököt, papot, szerzetest, más egyházi személyt és világi hívőt, akiket a párizsi kármelita kolostor udvarán végeztek ki, 1926-ban boldoggá avattak. Közülük egyet pedig 2016-ban szentté: Salomon Leclercq iskolatestvért.

Mint oly sokan az üldöztetések közepette, ő is szilárdan kitartott hite mellett, és nem volt hajlandó letenni az új kormány által megkövetelt hűségesküt. Emléknapja szeptember 2-án van.

Forrás: America Magazine

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír
(sza)