Párizsi olimpia – Öt vallás képviselői a testvériséget ünnepelték a Notre-Dame előtt

A Vatican Newsnak Emmanuel Gobilliard püspök – a Vatikán képviselője a 2024-es olimpián – beszélt a vallásközi ima jelentőségéről, amelyet augusztus 4-én, vasárnap, a Notre-Dame előtti téren tartottak, az egyetemes testvériség üzenetét tolmácsolva.

1924-ben, a szintén Párizsban megrendezett olimpiai játékok idején tartották az első hasonló, abban az időben még inkább különlegesnek számító vallásközi szertartást a Notre-Dame-ban.

Most, a 100. évfordulón, 2024. augusztus 4-én a rekonstrukció alatt álló székesegyház előtti tér adott helyet az eseménynek. Vasárnap 10 órakor öt világvallás képviselői gyűltek össze az ikonikus épület előtt, hogy a világ legfontosabb sporteseményének testvéri vonatkozását hangsúlyozhassák.

A kereszténységet Philippe Marsset párizsi segédpüspök; Christian Krieger, a Francia Protestáns Szövetség elnöke, valamint Anton Gelyasov ortodox kózházlelkész képviselte. A szertartáson részt vett Haïm Korsia francia főrabbi; Najat Benali, a párizsi mecsetek szövetségének elnöke; Jigmé Thrinlé Gyatso, a buddhista szövetség társelnöke, valamint Shailesh Bhavsar a hindu közösség képviseletében. Emellett jelen volt mintegy száz káplán, akik az olimpiai falu vallásközi központjában teljesítenek szolgálatot.

A Notre-Dame épülete még mindig felújítás alatt áll a 2019 áprilisában súlyos károkat okozó tűzvész miatt; idén decemberben nyitják újra.

Emmanuel Gobilliard püspök, aki a Szentszék különleges megbízottja a 2024-es olimpián, a Vatican News munkatársának elmondta:

egyértelmű volt számukra, hogy a Notre-Dame-nál kell megrendezniük ezt a szertartást,

mert a székesegyház, amellett, hogy nagyon sokat jelent valamennyi keresztény számára, „olyan hely, amely a világon minden népet megszólít”.

A vallási vezetők kötetlenül, imákkal, buzdításokkal és felolvasással is szóltak a jelenlévőkhöz, de a csend pillanatainak jelentőségét is kiemelte Gobilliard püspök.

Azt hiszem, ez a legszebb mód a közös imádságra, lehetőséget ad rá, hogy valami igazán fontosat és szépet mondjunk”

– fogalmazott a főpásztor.

Az 1924. július 5-én megtartott első vallásközi találkozót Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok kezdeményezője kérésére szervezték meg.

Emmanuel Gobilliard felidézte, a kezdeményezés eleinte némi vitát is szült. Pierre de Coubertin leszögezte, a vallásközi szertartáson „nem lehet szentmise, áldás, papok az oltárnál, sem más katolikus liturgikus elem – csak gyönyörű énekek gyönyörű környezetben, és szekuláris köszöntő szavak”.

Ezzel együtt a szertartást lelkesen üvözölte a korabeli sajtó; a Paris Soir francia napilap odáig ment, hogy kijelentette: „Isten csodát tett, egybehívott szentélyébe protestánsokat, buddhistákat, zsidókat és ortodox keresztényeket.”

A különleges esemény, jegyezte meg Gobilliard püspök, megmutatta, hogy a vallások már száz évvel ezelőtt is szerették volna kifejezni testvéri mivoltukat, és erre lehetőséget kínált az olimpia.

Az egység lelke elkíséri a sportolókat az olimpiai játékok alatt az olimpiai falu vallásközi központja révén is, ahol öt imaszobát alakítottak ki, és lelki támogatást biztosítanak a versenyzők számára.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztőség

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír