Parolin bíboros a Kúria reformjáról és a kiskorúak elleni visszaélésekről is beszélt a La Croix-nak

A beszélgetés során e témák kerültek szóba: a szentszéki Államtitkárság londoni pénzügyi befektetéseit tárgyaló bírósági eljárás, amely július végén veszi kezdetét; a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélések; a vallási szeparatizmus; a franciaországi laicizmus; a katolikusok szerepe a társadalomban és a politikában Franciaországban a közelmúltban elfogadott új törvények fényében, különös tekintettel a bioetikára.

Pietro Parolin néhány nappal azután adott interjút a francia katolikus napilapnak, hogy hazatért strasbourgi útjáról. Látogatásának az volt a célja, hogy a pápa képviseletében ünnepi szentmisét mutasson be Elzász védőszentje, Szent Ottília halálának erzerháromszázadik évfordulója alkalmából.

Ahogy a strasbourgi sajtótájékoztatón, a La Croix napilapnak adott interjúban is megkérdezték Parolin bíborost a vatikáni Törvényszéken július 27-én kezdődő eljárással kapcsolatban. A per a vatikáni Államtitkárság londoni pénzügyi befektetéseit tárgyalja. „Remélem, hogy valóban felszínre kerül az igazság az eljárás során, mindenki javát szolgálva” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy bírósági igazságra utalt, mert az igazi igazságot az Úr ismeri, miközben a bíróságon bebizonyított igazság emberi.

Franciaországban hamarosan közzéteszik annak a független bizottságnak a jelentését, amely a klérus által az országban elkövetett szexuális visszaélések feltárásával foglalkozik.

Valószínűleg nagy fájdalommal járó pillanat lesz ez, de nem szabad félnünk az igazságtól – hangsúlyozta a bíboros. –

Szembe kell néznünk ezzel a kálváriával, hiszen a valóság feltárásából egy új tudatosság születhet. Ez pedig segít a visszaélések leküzdésében, és abban, hogy ami történt, ne ismétlődhessen meg többé.

A Kúria reformjáról szóló apostoli konstitúcióról, amelyet jelenleg a bíborosi tanács tanulmányoz, Parolin bíboros – a tanács tagjaként – mindössze annyi mondott, hogy a dokumentumot, amely II. János Pál Pastor bonus konstitúciójának a helyébe lép, jelenleg kánonjogászok vizsgálják, hogy a terminológiát a dokumentum jogi jellegéhez alakítsák.

A közzététel időpontja a pápától függ – mondta a vatikáni államtitkár, majd hozzátette: „Egy olyan összetett és több évszázados szervezetben, mint a Római Kúria, a változás okozhat némi nehézséget. Azonban megvan az akarat, hogy a dokumentum a Szentatya szolgálatának eszközévé váljon, az egész Egyház javára. Mostantól kezdve mindent kerülnünk kell, ami a múltban idáig elhomályosíthatta az Egyház szolgálatainak képét.”

A pápa legközelebbi munkatársa elárulta, hogy legalább is pillanatnyilag nem szerepel egy franciaországi út Ferenc pápa programjai között, bár „tervbe van véve”. A pápa már kifejezte nyitottságát Emmanuel Macron elnöknek, de még nem határozták meg a látogatás időpontját. Parolin bíboros reméli, hogy az útra minél hamarabb sor kerül, hiszen „Franciaország megérdemli a Szentatya látogatását”. A bíboros emlékeztetett rá, hogy Franciaország és a Vatikán között százéves pozitív diplomáciai kapcsolat áll fenn. A két fél osztozik bizonyos aggodalmakban, például az ökológia terén, amely a Szentszék nemzetközi tevékenységének központi témájává vált, valamint a világjárvány kezelésében. Továbbra is fennállnak azonban különbözőségek, többek közt a leszerelés és a nukleáris kérdések terén.

A francia parlament alsóházában, a nemzetgyűlésben vita folyik a vallási szeparatizmusra vonatkozó törvényjavaslatról, amely nagyobb állami ellenőrzést biztosítana vallási szervezetek és istentiszteleti helyek felett. Pietro Parolin leszögezte, hogy Franciaországban ez nagyon érzékeny téma, a francia laicizmusnak ugyanis olyan jellemzői vannak, amelyek máshol nem találhatók meg.

Ezek szorosan kapcsolódnak a francia történelemhez, különösen a francia forradalomhoz, de azokhoz a különféle történelmi állomásokhoz is, amelyek az Egyház és az állam különválasztásához, olykor a vallás erőteljes visszautasításához vezettek. Mindezek a történések nyomot hagytak, és hozzájárultak a társadalmi életben a vallási dimenzió háttérbe szorításához. Ez nincs jól – állapította meg a vatikáni államtitkár.

Az az ideális, ha a politikai közösség autonómiával rendelkezik, de egészséges együttműködés jön létre az Egyház és az állam között. Az Egyháznak és az államnak közös a célja, mégpedig a közjóhoz való hozzájárulás.

A bíboros ugyanakkor azt is kifejtette, nem aggódik a választási kampányokat megelőző feszültségek miatt. Ezek olykor szükségesek az előrehaladáshoz, fontos azonban, hogy ne váljanak erőszakos konfliktusokká, személyes támadásokká, amelyek pusztító légkört teremtenének.

A francia katolikus napilapnak adott interjúban Pietro Parolin kifejtette véleményét az országban a közelmúltban elfogadott, a katolikus lakosság által erőteljesen bírált bioetikai törvényről is. A vatikáni államtitkár fontosnak tartja, hogy a katolikusok ilyen kényes kérdésekről szóló vitákban is hallathassák hangjukat a hitükön alapuló érvek mentén.

Még akkor is, ha a törvényt már jóváhagyták, mert a hívek minden emberi élet méltóságának és értékének védelmében szólalnak meg. Vigyázni kell azonban, hogy a vita az értelem szintjén maradjon, és ne csússzon le az ideológia szintjére – figyelmeztetett Pietro Parolin.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír