Parolin bíboros: A NATO fegyverei Oroszországban a háború eszkalációjához vezethetnek

Kitekintő – 2024. június 3., hétfő | 17:55

Újságírói kérdésekre válaszolva május 30-án Milánóban a vatikáni államtitkár kifejezte a Szentszék aggodalmát az Oroszország és Ukrajna közötti háború további eszkalációja miatt. Megerősítette, hogy a Szentszék folytatja humanitárius és diplomáciai erőfeszítéseit, különösen az Oroszországban jogellenesen fogva tartott ukrán gyermekek kiszabadítása érdekében.

Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár óva intett attól, hogy engedélyezzék Ukrajnának a NATO által szállított fegyverek alkalmazását Oroszország területén. Ez a felvetés állt ugyanis a külügyminiszterek informális csúcstalálkozójának középpontjában, amelyet Prágában tartottak május 30-án és 31-én. A végén Jens Stoltenberg főtitkár megerősítette, hogy támogatják Kijevet. A júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón – tette hozzá Stoltenberg – újabb lépéseket kell tenni Ukrajna atlanti szövetséghez való csatlakozásának folyamatában.

„Úgy gondolom, hogy ennek a lehetőségnek mindazokat aggodalommal kellene eltöltenie, akik szívükön viselik világunk sorsát – hangsúlyozta Parolin a találkozó első napján, május 30-án. – Ez olyan eszkalációt vonhat maga után, amelyet többé senki sem lesz képes ellenőrzése alatt tartani.”

A vatikáni államtitkár az ukrán konfliktussal összefüggésben a Szentszék béketörekvéseiről elmondta, hogy humanitárius szinten folytatódnak, különösen az Oroszország által elrabolt sok ukrán gyermek családjukhoz való visszajuttatásának kérdésében. A Matteo Maria Zuppi bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke tavalyi kijevi és moszkvai missziója által elindított folyamat lassan halad, de meghozza gyümölcsét – mondta Parolin bíboros, megjegyezve, hogy jelenleg nem nagyon van nagyobb mozgásterük.

Az Ukrajna nyugati szövetségesei által biztosított fegyverek bevetése oroszországi célpontokra a NATO-tagok körében fontos kérdéssé vált, különösen azóta, hogy Oroszország újabb offenzívát indított Harkiv térségében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a NATO-tagokat, hogy adják fel a néhányuk által képviselt eddigi álláspontot, amelyet Oroszország 27 hónapos teljes körű inváziója során fenntartottak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az elmúlt napokban felszólította a szövetség tagjait a korlátozások feloldására, hogy Kijev csapást mérhessen legitim katonai célpontokra Oroszországon belül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a maga részéről arra figyelmeztetett, hogy a NATO a tűzzel játszik, amikor azt javasolja, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket használjon Oroszországon belüli célpontok elleni csapásokra.

A prágai tanácskozás nyomán Németország felhatalmazza az ukránokat, hogy a „közvetlenül a határhoz közeli területekről” érkező támadások ellen kapott fegyverekkel, köztük német fegyverekkel is védekezzenek – erről Scholz kancellár szóvivője adott tájékoztatást.

Zelenszkij ukrán elnök köszönetét fejezte ki Joe Bidennek, mert sajtóforrások szerint az amerikai elnök valóban engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen orosz területre, de csak a határhoz közeli területen, és nem nagy hatótávolsággal. Ukrajna kijelentette, hogy az a tény, hogy Amerikából zöld utat kapott a nyugati fegyverek bizonyos feltételek mellett történő bevetésére oroszországi célpontok ellen, „jelentősen megerősíti majd” a védekezését, különösen Harkiv régióban, ahol a moszkvai hadsereg május elején offenzívát indított.

Sajtóforrások arról számoltak be, hogy Zelenszkij ukrán elnök találkozik Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel a szingapúri Shangri-La párbeszéd biztonsági fóruma alkalmával. A megbeszélések középpontjában az amerikai fegyverek Harkiv térségén túli, orosz célpontok ellen történő bevetése áll majd.

Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő bejelentette, hogy a francia kiképzők első csoportja már úton van Ukrajnába. 

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök felhívta a Nyugat figyelmét, hogy ne kövessen el „végzetes hibát” azzal, hogy arra számít, Moszkva nem fog taktikai atomfegyvereket bevetni, ha az ukrajnai konfliktus jelenlegi eszkalációja a NATO-val való összecsapáshoz vezet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bejelentette, hogy megállapodásra jutott az ukrán kormánnyal, megnyitva ezzel az utat további 2,2 milliárd dollár folyósítása előtt. A megállapodásnak már csak az alap igazgatótanácsának kell zöld utat adnia, amely várhatóan a következő hetekben ülésezik. Ez a negyedik részlete a 2023 márciusában elfogadott 15,6 milliárd dolláros segélyprogramnak, amely egy nagyszabású, összesen 122 milliárd dolláros nemzetközi segélyezési terv része.

Forrás és fotó: Vatican News magyar és olasz nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír
(tzs)

Kapcsolódó fotógaléria