Pásztorok és jogászok közös küldetésben – Ferenc pápa a Rota Romana jogi képzésének résztvevőihez

A továbbképzés a Római Kúria sokrétű küldetésének része, mely a Praedicate evangelium (Hirdessétek az evangéliumot) kezdetű apostoli konstitúció szellemében az Egyház evangelizáló küldetését szolgálja.

Az audiencián mondott beszédében Ferenc pápa először a kánonjog és az evangelizálás kapcsolatát értelmezte, hiszen, mint fogalmazott, szokványos dolog a kánonjog és az evangélium hirdetésének küldetését két külön valóságnak tekinteni. De az Egyház küldetésében döntő fontosságú az őket egyesítő kapcsolat, egyszerűen szólva:

nincs jog evangelizáció nélkül, sem evangelizáció jog nélkül. A kánonjog lényege a közösség javaira irányul, mindenekelőtt Isten igéjére és a szentségekre.

Minden embernek és minden közösségnek joga van találkozni Krisztussal, ezért minden norma és jogi aktus ennek a jognak és találkozásnak a hitelességét és termékenységét szolgálja, amit a lelkek üdvösségének legfőbb törvénye is megerősít az Egyházi törvénykönyv utolsó kánonjában. Az egyházjog ugyanis szorosan kapcsolódik az Egyház életéhez az igazságosság megőrzésében és az üdvözítő javak közvetítésében. Ebben az értelemben az evangelizálás a lelkipásztorok és minden hívő elsődleges jogi elkötelezettsége.

Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek 2010-ben a szeminaristáknak írt leveléből idézett: „Tanuljátok meg megérteni és megszeretni a kánonjogot annak belső szükségszerűségében és gyakorlati alkalmazási formáiban: jog nélkül a társadalom jogok nélküli társadalom lenne. A jog a szeretet feltétele.”

Ferenc pápa arra emlékeztette a kánonjogászokat, hogy noha szabályokkal és eljárásokkal foglalkoznak, munkájuk középpontjába akkor is mindig az embereket állítsák, akik a törvény alanyai és tárgyai is. Ezek a jogok nem önkényes elvárások, hanem objektív, a lelkek üdvösségére irányuló javak, amelyek igazságát fel kell ragyogtatni a részegyházak életében.

Eszerint a kánonjogász hivatása abban áll, hogy ismerje és hűségesen betartsa a kánoni szabályokat, mindig szem előtt tartva azokat a javakat, amelyek szükségesek a normák igazságos értelmezéséhez és alkalmazásához. A kánonjogász küldetése nem a szabályok pozitivista alkalmazása, hogy kényelmes megoldásokat keressen a jogi problémákra, vagy hogy megpróbáljon bizonyos „egyensúlyokat” betartani, mert így könnyen érdekek szolgálatába eshet. A Szentatya a legfőbb szabályra, az evangelizálásra figyelmeztetett:

a valóság mindig az eszme fölött áll, az élet mindig több a formáknál, és ezt a valóságot a törvénnyel kell szolgálni.

Feladatuk nagysága abból a szemléletből fakad, amelyben a kánoni normák – miközben nem feledkeznek meg az egyedi esetek méltányosságáról – a bírói bölcsesség erényén át megkülönböztetik a konkrét eseteket. Vagyis az egyetemestől kell eljutni a konkrét egyetemeshez és végül a konkrétumhoz, ez a bírói bölcsesség útja. Az ítélet nem annyira mérlegeléssel történik, hanem ezen a bölcsességen keresztül.

Tudomány kell hozzá, és a meghallgatásra való készség, de mindenekelőtt imára van szükség a helyes ítélethez

– hangsúlyozta a pápa.

Beszéde további részében az igazságszolgáltatást az Egyház szinodális eljárásának összefüggésébe helyezte, visszautalva 2022-ben elhangzott beszédére, amikor a szinodalitást a házassági semmiségi eljárások velejárójaként értelmezte, ami vonatkozik az el nem hált házasságok eseteire is. Ezt a szinodális szellemiséget kell megélni az összes jogi eljárás esetében is. Az együttjárás, egymás meghallgatása és a Szentlélek segítségül hívása a helyes működés nélkülözhetetlen feltétele. Ennek konkrét formája, hogy alázatosan tanácsot kérnek a bölcs és tapasztalt kollégától a tanulás örök vágyával. Tanácsot pedig a Szentlélek ad. Nemcsak a konkrét jogértelmezéshez kell a Szentlélek tanácsát kérni, hanem a kreativitás elnyeréséhez is, amelyet a Szentlélek ad tanácsai ajándékaival.

Befejezésül a pápa a családpasztoráció szakembereihez fordult, akik szintén részt vettek a továbbképzésen. Ferenc pápa két motu propriója, a Mitis Iudex és a Mitis et misericors Iesus rendeletek révén az Egyházban egyre jobban felfigyeltek a családi lelkigondozás és az egyházi törvényszékek kölcsönös kapcsolatára. A család átfogó lelkigondozása nem tekinthet el a házasságjogi kérdésektől, mint például a házasság semmisnek nyilvánításáért folyó kánoni eljárás megelőzési feladatától, illetve a válságba került párok kísérésétől. Másrészt a bírói tevékenység sem feledkezhetnek arról, hogy mélyen lelkipásztori jellegű kérdésekkel foglalkoznak, amelynek során mindent meg kell tenni a felek megbékéltetése és házassági szövetségük érvényesítése érdekében. Ahogyan azt egykor Szent II. János Pál kifejtette:

Az Egyházban a valódi igazságosság, amit a szeretet éltet és a méltányosság hangol, mindig megérdemli, hogy lelkipásztorkodásnak minősítsük.”

Végül Ferenc pápa a Szűzanya, az Igazságosság Tükre oltalmába ajánlva megáldotta a jogi-pasztorális továbbképzés résztvevőit.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír