1367. szeptember 1-jén írta alá V. Orbán pápa a középkori pécsi egyetem alapítását engedélyező oklevelet. 1994 óta ez a nap Pécs város napja, amikor minden évben díjakkal ismerik el az arra érdemesek Pécs városért végzett tevékenységét, szolgálatát.
A Pro Communitate díj annak a személynek vagy közösségnek adományozható, aki Pécs város rangját emelő, hírnevét öregbítő egyszeri aktuális vagy kiemelkedő folyamatos, egyéni vagy kollektív teljesítményt nyújtott. 2024-ben Bíró László nyugalmazott tábori püspök munkásságát ismerték el ezzel a díjjal, aki idén ünnepli pappá szentelése 50. és püspökké szentelése 30. évfordulóját.
Bíró László Szekszárdon született 1950. október 31-én. A gimnáziumot a győri bencéseknél végezte. 1974. június 23-án szentelték pappá Szekszárdon. Lelkipásztori szolgálatát a Pécsi Egyházmegyében kezdte. 1974–77 között Mágocson, majd még abban az évben egy rövid ideig Szigetváron volt káplán. 1977–78-ban Pécsett a székesegyház káplánja volt, majd 1978-ban szentszéki jegyző, 1980–89 között püspöki szertartó és titkár. 1989-től a pécsi székesegyház plébánosa, 1990-ben püspöki bírósági helynök, 1991-től mesterkanonok, majd 1994-től teológiai tanár.
1994. április 18-án Szent II. János Pál pápa kinevezte Castrae Galbae-i címzetes püspökké és kalocsa-kecskeméti segédpüspökké. 1994. május 21-én püspökké szentelték Kecskeméten az Urunk Mennybemenetele társszékesegyházban. 1994. június 1-jétől 1995. augusztus 1-jéig kalocsa-kecskeméti érseki helynök, 1996 és 2008 között a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora volt. 2008. november 20-án XVI. Benedek pápa Magyarország katonai ordináriusává nevezte ki. Beiktatása 2009. január 9-én volt a Szent István-bazilikában. 2009–2021 között tábori püspök, 1994–2019 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (kezdetben Magyar Katolikus Püspöki Kar) családreferense. Bíró László püspöki jelmondata: Tecum pro te (magyarul: Veled, érted).
A Pro Communitate díj méltatásakor elhangzott, hogy Bíró László hazulról hozott közvetlenségével, empátiájával maga köré gyűjtötte a családokat és a pécsi fiatalságot, közösségeket épített, szervezett, tanított és az elkötelezettségével, derűjével a pécsiek, illetve az ott tanuló egyetemisták sokaságát irányította a hit útjára és a közösség szolgálatára. Büszke a pécsiségére.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi csoportjának alapító tagja. 17 év pécsi szolgálat után 1994-ben történt püspökké szentelését követően az új feladata elszólította a városból, de a szíve továbbra is visszahúzta, számtalanszor tartott Pécsen püspökként ünnepi szentmiséket, előadásokat, lelkigyakorlatokat. Nyugállományba vonulva Pécsett kíván élni, ebben az általa nagyon szeretett városban, ahol továbbra is aktívan akarja szolgálni az embereket. A Magyar Pálos Rend pécsi kolostorában lakva tovább éli papi hivatásának teljességét.
A további díjazottak névsora ITT található.
Forrás és fotó: pecsma.hu/Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria