Pezzi moszkvai katolikus érsek: Oroszországban körülbelül egymillió megkeresztelt katolikus él

Az oroszországi katolikus érsek szólt az orosz katolikusoknak a vatikáni békekezdeményezésekben való részvételéről, arról, hogy a különleges katonai művelet és a részleges mozgósítás hogyan befolyásolta az egyházközségek életét, és arról is beszámolt, hány megkeresztelt katolikus él Oroszországban. Az interjút Artyom Bugyonnij készítette.

(Oroszországban hivatalosan „különleges katonai művelet”-nek nevezik az Ukrajna elleni háborút, az interjúban végig ez a kifejezés szerepel – a szerk.)

– Excellenciás uram, kérem, mondja el, hogyan vélekednek az orosz katolikusok Ferenc pápa ukrajnai béketeremtő kezdeményezéseiről? Részt vesznek-e ezekben, és hogyan?

– Az ilyen jellegű kezdeményezések, amelyek a közjó, az egész Egyház és az egész világ javának védelmét célozzák, a Szentszék szolgálatának részét képezik. Az ukrajnai béketeremtő misszió egy ezek közül. Az orosz katolikusok nagyon pozitívan viszonyulnak a pápa kezdeményezéséhez. Ami azonban a részvételt illeti, a Szentszék e missziói általában nem érintik a helyi katolikus egyházat. De ha ez megtörténne, tájékoztatnak minket, és együttműködésünket kérik.

– Hogyan fogadta a papság és a hívek a különleges katonai műveletet, idővel változott-e ez a hozzáállás?

– Az emberek különbözőképpen reagálnak. Az Oroszországi Katolikus Püspöki Konferencia két hivatalos nyilatkozatot tett: 2022 februárjában és szeptemberében. Álláspontunk lényege változatlan, a papság és a hívek osztják az álláspontunkat.

Ha a hívők hozzáállásáról beszélünk, számomra úgy tűnik, hogy ebben a helyzetben van egy felismerési folyamat, az igazság megértése, és ez a hit megerősödéséhez vezet. Hiszen a hívő ember számára nem a megoldások keresése a fő, hanem a hit, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a legnehezebb körülmények között is tudjunk élni, mert nem tudhatjuk, hogy azok mikor változnak. A körülmények még nem az Isten akarata, hanem az, ami által ez az akarat feltárul előttünk. A keresztény arra hivatott, hogy hitből fakadó ítéletet mondjon minden vele történt eseményről. Ily módon nő az Istenbe vetett bizalmunk, és növekszik az a képességünk, hogy a legnehezebb körülmények között is tanúságot tegyünk róla.

– Befolyásolták-e a különleges katonai művelet eseményei azt, hogy hányan járnak templomba?

– Néhány közösségben valószínűleg történtek változások, de ezt nehéz számszerűsíteni. Feltételezem, hogy van, aki elhagyta Oroszországot, van, akit besoroztak a hadseregbe, van, aki kénytelen volt másik városba költözni. Általánosságban véve azt vettük észre, hogy a városok és a plébániák között van némi belső elvándorlás, valaki munkahelyi vagy családi okokból távozik, de ez nem kapcsolódik kifejezetten az elmúlt évek eseményeihez.

– Oroszországban az Ön adatai szerint mennyi a katolikusok száma?

– A statisztikák szerint körülbelül egymillió megkeresztelt katolikus van, de én azt hiszem, hogy ennél valamivel kevesebb a számuk. Számunkra nem a létszám a lényegi kérdés, hanem az, hogy ebből mennyien vesznek részt az Egyház életében. Például több mint százezer litván él a kalinyingrádi régióban. Ha megkérdezi őket, azt válaszolják: „Megkeresztelt katolikusok vagyunk.” És hányan járnak közülük vasárnaponként templomba: három-négyezren.

– Más régiókban mennyien járnak szentmisére?

– Szentpétervárott (a városban nyolc katolikus templom van – a ford.) három-négyezren járnak rendszeresen katolikus templomba, Kalinyingrádban (hét templom van – a ford.), gondolom, körülbelül ezerötszázan, Moszkvában körülbelül öt-hatezren. Ez persze a megkeresztelt katolikusoknak csak egy kis része. A fővárosban jelenleg három katolikus templom van: a Szeplőtelen Fogantatás székesegyháza a Malaja Gruzinszkaja utcában, a Szent Lajos-templom a Malaja Lubjanka utcában és a Ljublino metrómegálló közelében lévő Szent Olga-templom.

– A koronavírus-járvány után változott-e az oroszországi katolikusok élete? Hogyan alakult a hívek létszáma? Sikerült-e elérni a járvány előtti számot?

– A járvány idején szemmel láthatóan csökkent az szentmisék száma. Egyes egyházközségekben a templomba járók száma is csökkent, de valahol éppen ellenkezőleg, a járvány előtti állapothoz képest némi növekedést tapasztalunk. Ez utóbbi elsősorban annak tudható be, hogy ezekben a városokban sok olyan katolikus élt, aki különböző okok miatt abbahagyta a templomba járást, de a járvány idején, mikor elkezdtük rendszeresen közvetíteni interneten az istentiszteleteket, erre reagálva örömmel tért vissza a templomba. Nagyon érdekes volt számomra sok év után újra találkozni néhány ilyen emberrel.

– Mely városokban tértek vissza a hívek a templomokba?

– Azt mondanám, hogy Moszkvában még többen vannak a szentmiséken, mint a járvány előtt, s úgy gondolom, hogy ez a szentmisék közvetítésének is köszönhető. A kalinyingrádi egyházközségekben is többen vannak, viszont akadnak olyan templomok, ahol az egyházközségi élet még nem tért vissza a rendes kerékvágásba. Ugyanakkor Nyizsnyij Novgorodban a katolikus közösség létszáma a járvány után megduplázódott.

– Befolyásolta-e az oroszországi katolikusok életét Kirill pátriárka és Ferenc pápa 2016-os találkozója, a történelem első és eddig egyetlen egyházfői találkozója?

– Ez a találkozó nagyban befolyásolta az oroszországi katolikus közösség életét. Először is azt vettük észre, hogy sok helyen, különösen vidéken, jobban elfogadják a Katolikus Egyházat. Sajnos néhol a helyi hatóságoknak még mindig nincs világos elképzelése arról, hogy mi is az a Katolikus Egyház, és nem is nagyon barátságosak vele szemben. Természetesen a római katolikus és az orosz ortodox Egyház közötti kapcsolatok minden szinten javultak. Azt mondanám, hogy kisebb a találkozástól való félelem, és nagyobb az ismerkedés iránti vágy, a közös cselekvésre való hajlandóság.

– Mi járulhat hozzá a római katolikus és az orosz ortodox egyház közötti kapcsolatok további javulásához?

– Legfontosabb a katolikusok és ortodoxok közötti konkrét baráti kapcsolat: a főpapság, a papság, a világi hívek, és különösen a fiatalok szintjén. A személyes találkozások hozzájárulhatnak a római katolikus és az orosz ortodox egyház közötti kapcsolatok fejlődéséhez. De ez ugyanígy fontos az örmény egyházzal, az oroszországi protestáns közösségekkel és minden emberrel való kapcsolatunk szempontjából.

Fordította: Hidász Ferenc OFM

Forrás és fotó: https://ria.ru

Az archív fotón a moszkvai Istenszülő Főegyházmegye metropolitája, Pavel Pezzi érsek látható az ünnepi húsvéti istentiszteleten a Moszkvai Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása Római Katolikus Székesegyházban.

Magyar Kurír