Amint a Szentszék már gyakran megfogalmazta, a környezetvédelem esetében morális imperatívuszról van szó, miszerint cselekednünk kell – hangsúlyozta beszédében Pietro Parolin. – Mindannyiunk feladata, hogy óvjuk a teremtett világot, úgy környezetünk, mind a mai és a következő generációk javára. Parolin bíboros kiemelte, amit Ferenc pápa is mondott egy katekézisében: A teremtett világ nem valamiféle tulajdon, nem néhány ember birtoka, ami fölött önkényesen rendelkezhetnénk. A teremtett világ ajándék, Isten azon csodálatos ajándéka, amelyet azért adott nekünk, hogy nagy tisztelettel és hálával gondoskodjunk róla, és hasznosítsuk értékeit mindenki javára.
Ha valóban hatékonyak szeretnénk lenni, egy kollektív válasz megvalósításán kell dolgoznunk, ami a szolidaritás kultúráján, kapcsolatteremtésen és párbeszéden alapul. Minden összetett politikai döntés mögött világosnak kell lenniük az etikai motivációknak. Jelenleg ez azt jelenti, hogy támogatni kell a fejlesztések és életstílusunk alapos és előrelátó felülvizsgálatát számos tévedés és „működési zavar” kijavítása érdekében – ahogy XVI. Benedek pápa írta Caritas in veritate kezdetű enciklikájában.
A Szentszék nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a környezetünk iránti felelősség egyre szélesebb körben nyerjen teret. Parolin bíboros Ferenc pápát idézve zárta beszédét: a Szentszék bízik abban, hogy a globális felmelegedés orvoslására végzett munkát a szolidaritás és a közjó inspirálja, annak tudatában, hogy „minden ember méltósága és a közjóért végzett törekvések olyan ügyek, amelyeknek minden politikai irányvonal alapjául kell szolgálniuk” (Evangelii gaudium, 203).
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria