El kell ítélni az erőszak minden formáját, törekedni kell a tűzszünetre és mindenekelőtt a fegyverek elhallgattatására, hogy más hangok is hallhatóak legyenek – hangsúlyozza Pierbattista Pizzaballa bíboros, akit elszomorítottak, de nem leptek meg teljesen a rettenetes események Izraelben és Gázában. Ő maga már régóta látta, hogy eszkalálódik a feszültség, még ha nem is gondolta, hogy eljut erre a pontra. Az újonnan kinevezett bíboros attól tart, hogy a háború nagyon hosszúra fog nyúlni, legalábbis addig, amíg nem rendezik a palesztin kérdést.
– Bíboros úr, sikerült visszatérnie Jeruzsálembe. Mit látott? Milyen benyomásai vannak?
– Csak tegnap este sikerült visszajutnom, ráadásul elég nehezen, az izraeli és a jordániai polgári és katonai hatóságok segítségével, mert Jordánián keresztül léptem át a határt. Egy rémült országot találtam, amelyet megrendített, ami történik. Természetesen számítottak az erőszak növekedésére, de biztosan nem ilyen formában, ilyen mértékben és ilyen brutalitással. Nagyon dühösek az emberek, és nagy várakozás él bennük, hogy halljanak valami útmutatást, a vigasztalás és a tisztánlátás szavait arról, ami történik. Vagyis egy olyan országot találtam, amely hirtelen nagyon megváltozott.
– Vannak konkrét hírei a gázai keresztény közösség helyzetéről?
– Igen, mindenki jól van. Néhány családnak megsemmisült az otthona, de biztonságban vannak. Mindannyian a plébánia és az iskolánk helyiségeiben vannak, mert feltételezzük, hogy ezek nem lesznek célpontok. Természetesen nagy a feszültség. Egy időre vannak élelmiszertartalékaik, de ha az ostromhelyzet folytatódna, az gondot okozna. Egyelőre örülünk, hogy mindannyian jól vannak, és a plébánia helyiségeiben vannak összegyűjtve.
– Sokan hangsúlyozták, mennyire váratlanok voltak ezek az események, de Ön már hónapok óta felhívta a figyelmet az erőszak fokozatos eszkalálódására, ami még súlyosabbá fajulhat, ahogyan most valóban történik.
– Sajnos nem volt nehéz prófétának lenni, az ellenségesség fokozódását mindenki láthatta. De azt senki nem látta előre, hogy ilyen erőszakosan, ilyen nagy mértékben és brutálisan robban ki. Ez egy olyan kérdést vet fel, amelyet eddig félretettünk: a palesztin kérdést, amelyről egyesek talán azt gondolták, hogy már a múlté. Amíg a palesztin kérdést, a palesztinok szabadságát, méltóságát és jövőjét nem veszik kellőképpen figyelembe, addig az Izrael és Palesztina közötti béke kilátásai egyre távolibbak lesznek.
– Bíboros úr, tisztában vagyok vele, hogy a folyamatban lévő harcok közepette nehéz bármit előre jelezni, de milyen forgatókönyveket tart elképzelhetőnek a következő néhány órára, napra vonatkozóan?
– Jelenleg természetesen nagyon nehéz jóslatokat tenni. Világos, hogy ez nem egy katonai hadművelet, hanem deklarált háború. És attól tartok, hogy nagyon hosszú háború lesz. Valószínűleg Izrael válasza nem korlátozódik majd a bombázásokra, hanem lesz szárazföldi hadművelet is. Egyértelmű, hogy hirtelen új szakaszába léptünk az ország életének, valamint Izrael és Palesztina kapcsolatának. Ha lehet egyáltalán kapcsolatokról beszélni.
– Mit mondana a nemzetközi közösségnek?
– A nemzetközi közösségnek az eddiginél nagyobb figyelemmel kell tekintenie a Közel-Keletre és az izraeli–palesztin kérdésre. Keményen kell dolgoznia azon, hogy enyhítse a helyzetet, hogy a feleket ésszerű gondolkodásra bírja olyan közvetítéseken keresztül, amelyek nem feltétlenül nyilvánosak, mert a nyilvánosak soha nem fognak működni. Támogatásra, az erőszak minden formájának elítélésére, az erőszakosok elszigetelésére és a tűzszünetért való lankadatlan munkára van szükségünk. Mert amíg a fegyverek beszélnek, addig nem lehet meghallani más hangokat.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria