Pótolják az ásotthalmi Back-kápolna évtizedek óta hiányzó Szent Erzsébet-szobrát

Biacsi József ásotthalmi plébánossal álltunk az árnyékban a Back-kápolna előtt. Egyik oldalról erdő vett minket körbe, a másikon kamionok dübörögtek. Álltunk az árnyékban, és csodáltuk ezt a rendkívüli épületet, ami egy igazi kis ékszerdoboz a falu határában, és ami sokkal többet érdemelne.

„Én nem tudom, milyen volt, mert 2010-ben kerültem ide. Még fényképet sem láttam, hogy néz ki. Tehát volt itt egy Erzsébet-szobor, és valószínűleg az 1960-as, ’70-es évek rongálásainak ez is áldozatul esett. Mert itt azért látszik a betörések nyoma a felfeszített rácsokon. Azóta már rengeteget próbáltunk, nyilván saját erőből javítani rajta” – mutatta a plébános a szobor hűlt helyét a templom bejárata fölött.

A plébános és a hívek ezért úgy határoztak, egy fafaragó mesterrel készíttetnek új Erzsébet-szobrot. Rácz-Szabó Krisztián, az ásotthalmi egyházközség egyik tagja azt mondta, az volt a céljuk, hogy betöltsék az űrt, amit a szobor hiánya okoz.

„A cél az, hogy egy napon visszaállítsuk a kápolna eredeti fényét. Ennek része a szobor, ami tölgyből készül, és 170 centiméter magas lesz. Egy idős, templomi körökben jól ismert, szerbiai, de horvát anyanyelvű fafaragó mesterrel készíttetjük a szobrot” – mondta. A plébános azt kérte, aki szeretné támogatni a szoborállítást, a Jézus Szíve-templom plébániáján érdeklődjön.

Biacsi József plébános hozzátette, régi vágyuk a templom teljes felújítása. Azt mondta, ha valaki fölnéz, azért látja, hogy kapott egy gyenge festést.

„Püspök úr (Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök – A szerk.), hála Istennek, köszönjük neki, támogatott, de az is egy festésre volt elég. Tehát egy komoly felújítás ráférne a kápolnára, sok milliót rá lehetne költeni” – vélekedett a plébános.

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső-ásotthalmi erdőben a bajai út mellett korán elhunyt fia, Begavári Back Ottó emlékére kápolnát építtetett. A kápolnát Czike Gábor tervezte. Vakolatlan szürke téglaépület, előterében különösen részletgazdag, fából készült parabolaívek láthatók. Az Erzsébet nevet az alapító feleségéről és védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Begavári Back Bernát zsidó származású üzletember, politikus, műgyűjtő volt, a magyar malomipar egyik kiemelkedő személyisége.

Árpád-házi Szent Erzsébet a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje. Évszázadok óta nagy tisztelet övezi, Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésének” nevezte. Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

Forrás: delmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Török János

Magyar Kurír