A Prágai Kisjézus tisztelete a sarutlan kármelita renden keresztül az egész világon elterjedt. Pastyik Róbert általános helynök, székesegyházi plébános a szentmise homíliájában ismertette a szobor történetét.
Pastyik Róbert 2019 augusztusa óta székesegyházi plébános, s idén a koronavírus-járvány alatt az oratórium rendezése közben fedezte fel a szobrot, amely a világmindenség urát ábrázolja gyermekként, koronával a fején, baljában a földgömböt jelképező aranyalmával, gyűrűs jobbjával mellkeresztes főpapként áldást osztva.
A Prágai Kisjézus-szobor az árvaházból került a székesegyházba, az öltözékét képező két palástot és a koronát is restauráltatták. Tervben van további palástok készíttetése is – mondta Pastyik Róbert plébános a szobor díszítéséről.
Nagybecskereken a Keresztről nevezett Nővérek Társasága („keresztes nővérek”) működtette a római katolikus árvaházat a Német (ma Žarko Zrenjanin) utcában 1908 novemberétől 1947-ig. Az épületet 1963-ban államosították, majd lerombolták.
A Prágai Kisjézus szobra június 7-én (Szentháromság ünnepén) egy LED világítással ellátott üvegvitrinbe került a székesegyház jobb oldali, Szűz Mária-mellékoltárán.
Esküvők alkalmával ennél a mellékoltárnál, Székely Bertalan festménye előtt szoktak imádkozni a menyasszonyok. Imáik lényeges része a gyermekért való fohász is, így természetes, hogy a Prágai Kisjézus-szobrot a festmény előtt helyezték el.
Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria