Pray&Run futózarándoklatot rendeztek Máriapócson – KÉPRIPORT

A futózarándoklat tavaly Ferenc pápa halála miatt elmaradt, helyette a Boldogságok útján zarándokoltak az oda érkezők, a Szentatya üdvéért imádkozva. Idén a sport és hit újra kéz a kézben járt.

A családi örömfutás egy kilométerén kicsik és nagyok egyaránt elindultak, de a kategória érvényes volt a teljes napra: a görögkatolikusok nagy családja a közös mozgásban és a szervezésben egyaránt megmutatkozott: intézmények, parókiák, iskolák csoportjai együtt vettek részt a programokon.

Kovács Csaba pasztorális referens a szervezőcsapat összefogását emelte ki: a rendezvény motorját olyan elkötelezett önkéntesek és munkatársak alkották, mint Kocsis Dániel, Margitics Zoltán, Zadubenszki Norbert és Ecsedi László, akik családtagjaikkal együtt dolgoztak a háttérben a nap sikeréért.

A szpíkerek, ifj. Obbágy László atya és Szikora Gábor a nap hangulatáért, Zsohár Ádám a bemelegítésért, a Kállai házaspár az időmérésért felelt.

A Nyíregyházáról érkező ifjúsági segítő csapat szintén hozzátette erejét, tudását a rendezvényhez.

Ez az összehangolt munka tette lehetővé, hogy a metropólia minden szegletéből érkező futók – a legkisebbektől a senior korosztályig – biztonságban tölthessék a napot a polgárőrség, a rendőrség, a mentőszolgálat, a Görögkatolikus Motorosok és a helyi atyák, Mosolygó Péter kegyhelyigazgató, Trella Tibor és Pindzsu István atyák kíséretében.

A korábbi pasztorális referenstől, Szabó Tamás atyától örökölt esemény az ő jól bejáratott rendszerét követte – ezt is megköszönte Kovács Csaba atya.

A napot indító parakliszon, melyet Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök vezetett, a főpásztor a sport és a keresztény életút mély párhuzamairól beszélt.

Személyes fiatalkori emlékeit felidézve hangsúlyozta, hogy a kitartás és a cél ismerete elengedhetetlen mind a pályán, mind a hitben.

Az életünk tart valahova, és nem felejthetjük el, hogy hol a cél.

Pál apostol is futáshoz hasonlította a keresztény életet, aki a pályát megfutotta, a hitet megtartotta. Ez a párhuzam ma is érvényes: aki futni indul, annak tisztában kell lennie azzal, hova tart, különben hiába a rajt, eltévedhet.”

A célunk nem más, mint maga Jézus Krisztus, az úton pedig a Szűzanya segít minket 

– mondta Szocska Ábel püspök. Külön hangsúlyozta, hogy egyedül futni sokkal nehezebb: a közösség, a család és az égi pártfogás az, ami átsegít minket a nehézségeken.

A zarándoklat mottóját – „Egy érintésre” – a Tamás apostolról elnevezett vasárnap üzenetéből kiindulva választották. Tamás apostol egyetlen érintéstől vált hitetlenből hívővé. Az egyedi érmeket a szakolyi Szent Heléna Görögkatolikus Integrált Szolgáltató Központ fogyatékkal élő lakói készítették, ujjlenyomatukkal díszítve őket; szalagokkal pedig a hodászi Szent Miklós Ápoló-Gondozó Otthon lakói látták el őket.

Hogy minden egyes érmen ott szerepel az alkotó ujjlenyomata, az mementó arról is, hogy

az Egyház nagy családjában nincsenek egyforma utak, de minden érintés és minden ujjlenyomat pótolhatatlan érték Isten szemében.

A részvétel ingyenes volt, a távok pedig lehetőséget adtak mindenki számára a bekapcsolódásra.

A már említett családi örömfutás mellett több gyermektáv is volt, valamint felnőtt és senior versenyszám; a résztvevők nevezhettek 5–10 kilométerre, sőt félmaratonra is.

A fizikai teljesítmény élménye és a lelki útravalók mellett a dobogós befutók kupát vihettek haza.

A családi örömfutás szellemiségét a hétköznapokba is magukkal vihetik azok, akik futottak:

a pályán, a családban és közösségeinkben is fontos, hogy néha „bevárjuk egymást”, és emlékeztessük a másikat: nem egyedül futunk.

A képes beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye/P. Tóth Nóra

Magyar Kurír