Vitán felül áll, hogy a magyar építészet tartja a lépést a világ legjobb építész stúdióival, emellett képes olyan egyedülálló alkotásokra, amilyen az elmúlt években a Szent István-terem rekonstrukciója volt – mondta a rendezvényen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a Pro Architectura díjakat átadta. Kiemelte: nemcsak jól hasznosítható épületek születnek, de az alkotók az utánunk jövő generációk számára is hirdetik e nemzedék erejét és a jövő iránti elkötelezettséget. A miniszter hozzáfűzte: a közösségek nem fejlődhetnek épületek nélkül, és ami most épül, az jó esetben évszázadokra jelöli ki az utakat és a lehetőségeket.
Így lett a Kossuth téri képviselői parkolóból a nemzet főtere, a járműjavító enyészetre ítélt épületéből Eiffel Műhelyház, vagy egyetemi campus a Károlyi–Csekonics Palotából. – Megújulnak középületeink, egészségügyi és szociális intézményeink, közösségi tereink, iskoláink, színházaink, múzeumaink, templomaink és sportlétesítményeink – sorolta Gulyás Gergely.
A minőségi magyar épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában, az építészeti szemléletformálásban és egy jeles építészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenységéért tíz díjat adtak át, ezekhez egy-egymillió forint összegű pénzjutalom és oklevél jár.
Az építészeti alkotás kategóriában vehetett át elismerést Máté Tamás és Vass-Eysen Áron a tahitótfalui Műteremház megalkotásáért; Tóthfalusi Gábor a Sütő András erdélyi író egykori gyulafehérvári lakóháza felhasználásával kialakított szociális-innovációs és életminőség-fejlesztő központért kapta meg az elismerést.
A Magyar Állami Operaház Műhelyházának létrehozásáért a Középülettervező Zrt. csapatát díjazták, így a közelmúltban elhunyt Marosi Miklóst (elismerését lánya vette át), Ács Istvánt, Ökrösné Pernesz Ágnest és Rabie Aniszt. M. Miltényi Miklós a Somogy megyei Alsóbogáton található többszáz éves magtárépület felújításáért kapott díjat; Kuli László a budajenői skót bencés rendház oktatási és igazgatási központtá alakításáért; Molnár Csaba, Bach Péter, Halmai Dénes és Terbe Rita a józsefvárosi neobarokk Károlyi-Csekonics Palota felújításáért; Vasáros Zsolt a Liget Budapest részeként létrejött Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központért.
Életművéért ismerték el Bugár-Mészáros Károly György egykori miniszteri biztost, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatóját; építtetőként díjazták a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságot a kőszegi, egykori bencés rendház felújításával létrehozott Benedict Hotelért; közreműködő kivitelezőként pedig Kelecsényi Gergely kapott Pro Architectura díjat a Párizsi Udvar Hotel épületkerámia-restaurátori tervezési feladatainak összefogásáért.
A Magyar Bencés Kongregáció 1990-ben kapta vissza a kőszegi rendházat, amely 1677–80 között Pietro Orsolini tervei alapján épült. 1815-ben került a bencésekhez az épületben működő gimnázium.
Az épületet az egykori pannonhalmi bencés diák, Gutowski Robert tervei alapján újították fel; 2020. szeptember 7-én adták át. Új szobák létesültek, és megújult egyebek mellett a teljes homlokzat és a kertek is, valamint a melléképületben megnyílt a pannonhalmi Apátsági Kávéház, a Pausa kistestvére is, a Pausetta. A rekonstrukció során arra is ügyeltek, hogy a modernitás mellett megőrizzék a műemléki értékeket és a hely szellemiségét. A rendház a felújítás után is megtartotta eredeti funkcióját, vagyis az oktatást is szolgálja: a turisták mellett állandó szállást biztosít a városba érkező vendégoktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak. A közösségi terekben előadásokat, konferenciákat is lehet szervezni.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Kovács Tamás; Pannonhalmi Főapátság
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria