A díjazottat Szalai Katalin, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója méltatta.
A laudáció szövege az alábbiakban olvasható:
Dr. Körmendy Kinga könyvtáros, kézirattáros, a középkori latin kódexek szakértője 1945-ben Zalaszentgróton született. A Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, és az ELTE Bölcsészettudományi Kar könyvtár–latin szakán folytatta tanulmányait. Mezey László és Csapody Csaba professzorok vezették be a középkori írásbeliség, az ősnyomtatványok és a kódexek világába. 1969-ben latin szakos tanári, illetve könyvtárosi oklevelet szerzett.
Csapody Csaba, az MTA Könyvtára Kézirattárának osztályvezetője alkalmazta klerikális „hátterű” tanítványát, ami a ’60-as években nem volt veszélytelen.
Alázat, nagy tudás, alaposság: a munkáját így kezdte és végzi ma is, nem törekedett elismerésre, mégis sikeres, értékes tudományos pályát mondhat magáénak.
Kézirattárosként újkori és kortárs tudósok, írók, költők – Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Angyal Dávid és Hajnal István – kéziratos hagyatékát dolgozta fel. Neki köszönhető az MTA Kézirattárában őrzött legnagyobb hagyaték, a Széchenyi-gyűjtemény szakszerű rendezése is.
Rómában, Bécsben, Krakkóban járt hosszabb szakmai tanulmányúton, elsősorban a középkori magyarországi használatú kódexek azonosításának céljából; eredményeit magyar, német, olasz és francia nyelven jelentette meg.
A nagy tudást és szorgalmat kívánó, Budapesthez kötődő munkái ellenére sokat járt Esztergomba, és a Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményével kezdett behatóan foglalkozni. A könyvtár igazgatójával, dr. Kovách Zoltánnal kitűnő munkakapcsolatot alakított ki, és az akkori viszonyok között fáradtságot vagy akadályt nem ismerve végezte kodikológusi-feldolgozó munkáját. A Bibliotheca sok évszázados történetét számos ponton kiegészítette, újraírta, általa feltárt adatokkal gazdagította. Egyetlen évszám, adat vagy név kedvéért napokat, heteket töltött esztergomi levéltári kutatással. Fáradhatatlan volt, leginkább magával szemben állított magas követelményeket.
Esztergom és az esztergomi gyűjtemények, kutatások iránti vonzódása és lelkesedése egész pályáját végigkísérte. Minden gyűjteményben otthonosan mozgott, minden segítségért hálás volt, együttműködő, nyitott személyiségéből nem a megközelíthetetlen tudós képe rajzolódott ki.
Legjelentősebb műve is esztergomi vonatkozású: a középkori iskolázás történetének feldolgozása a Studentes extra regnum – Esztergomi kanonokok egyetemjárása és könyvhasználata 1183–1543 című művében. A fennmaradt középkori esztergomi kánonjogi kultúra kéziratos tanúit átfogóan és mértékadó módon elemezte a középkori kánonjogtudomány legrangosabb világkongresszusán, aminek megrendezésére Esztergomban került sor 2008 nyarán, és amelynek aktái a Biblioteca Apostolica Vaticana kiadásában láttak napvilágot.
Készségesen állt rendelkezésre és népszerűsítette Esztergomot tudományos konferenciákon, rendezvényeken, műhelybeszélgetések alkalmával.
Több éve dolgozik a publikálás előtt álló esztergomi kódexkatalógus elkészítésén: a Bibliotheca története és kódexeinek azonosítása terén pótolhatatlan munkát végez a mai napig.
Szolgálata nemcsak az esztergomi egyházi gyűjtemények alaposabb feltárása miatt jelentős, hanem a város története, művelődéstörténete szempontjából is egyedülálló.
Munkáiból számos esztergomi (diák és felnőtt) tudhat többet lakóhelye múltjáról, annak az európai kultúrtörténetben is betöltött kiemelkedő jelentőségű régi köteteiről, kéziratairól, intézményeiről.
Körmendy Kinga személyében az esztergomi gyűjtemények munkatársai a tudására soha nem féltékeny, a tudományos eredményeket a könyvtárak szolgálatába állító, azokat közzétevő, segítő szándékú kitűnő kollégát ismertek meg, akinek szaktudására, ismereteire mindig önzetlenül számíthattak.
*
Körmendy Kinga előtt tisztelegve, valamint 50 éves kutatói jubileuma alkalmából (melynek nagy részét az esztergomi egyházi gyűjtemények feltárásának szentelte) az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tanulmánykötetet adott ki Libri diversi magni et parvi – Válogatott tanulmányok a Főszékesegyházi Könyvtár történetéhez és Esztergom város középkori könyvkultúrájához címmel. (Szerk. Körmendy Kinga és Madas Edit.Esztergom, Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, 2021)
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár
Fotó: Tóth János/SZAK
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria